Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)
Rainer M. János: Hazugságok és hamisítások Keletkezés, célok és módszerek - a Nagy Imre-per Fehér könyve
henyi [sic!] Könyvtárban biztosítva van-e." A határozat azt is leszögezte, hogy "A Fehér Könyvhöz adatokat a BM. csak meghatározott témákhoz adjon." 10 E "meghatározott témák" az Igazságügyminisztérium június 17-én megjelent közleményében szereplő vádak voltak - a történetekből kiragadott és megfelelően beállított események, amelyek az ítéletek alapjául szolgáltak. A Fehér Könyv alapján azt gondolhatnók, hogy a tárgyalásokon csupán ezekről esett szó - és noha júniusban Vida Ferenc bírósági elnök minden törekvése arra irányult, hogy ez így történjen, ez nem mindig sikerült. Radó tanácselnök, a februári tárgyalás vezetője ellen felhozott legfőbb kifogás az volt, hogy "túl sokat hagyja a vádlottakat beszélni" - vagyis utat enged egy jellegzetes vádlotti magatartásnak. Leginkább Nagy Imre, Maiéter Pál, de legalábbis eleinte mások védekezési módszere az volt, hogy a vádak apropóján igyekeztek az eseményeket és az összes körülményeket a legkisebb részletig pontosan felidézni. Júniusban erre Vida kevesebb alkalmat hagyott, a vádlottakat gyakran félbeszakította. Az arányok valóstól eltérő érzékeltetése tehát a Fehér Könyv első, alapvető hamisítása. Az V. kötet számos idézetet tartalmaz, és a hazug beállítást résztvevők és józan szemlélők kiterjesztették a követ egészére, mondván, ami ott szerepel, abból egy szó sem igaz. 11 Ez alapvetően így van, erre a továbbiakban még idézek néhány példát. Pontosabban azonban úgy kellene fogalmazni, hogy a leírt idézetek mindegyike szerepel vagy kihallgatási jegyzőkönyvek, vagy a tárgyalás aláírt, kvázi "hitelesített" jegyzőkönyveiben. Ehhez viszont hozzá kell tenni, a.) sem a kihallgatások, sem a tárgyalás jegyzőkönyve nem szó sze-rinti, jelentősen tömörített, sőt vannak jelek arra, hogy a BM Politikai Nyo10) Magyar Országos Levéltár 288/5/86. o.e. Jegyzőkönyvi részlet a PB 1958. július 8-i üléséről, 6-7. oldal. 11) Donath Ferenc levele Molnár Miklósnak, Beszélő, 3. szám. 34