Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

Hasonlóan népszerű egyesület volt a Szabad Lyceum, mely széleskörű ismeretterjesztő tevékenységet fejtett ki, s a fővárostól rendszeres pénzügyi támogatást kapott. A figyelem azonban nemcsak a közművelődési, hanem a szakmai célú egyesületekre is kiterjedt. Az ügyosztály és a tanács javaslatára finanszírozták a Magyar Gyermektanulmányi Társaságot, a Magyar Történelmi Társulatot, s a Budapesti Tanító Testületet is.

506/a/ A tanítók testülete a tanügyi reformok kérdéseiben rendszeresen állást foglalt, memorandumaikat a tanács tárgyalta, ami nemcsak az irányítás kontrollját, de annak demokratizálódását is mutatja. Korszakunkban vált rendszeressé a közművelődési intézetek és testületek segélyezése is. A segélyezések szerves részét képezik a főváros progresszív művelődéspolitikájának. E tendenciát a számok is kifejezik. 1900-ban a segélyezés még nem szerepelt a költségvetés mutatószámai között, 1910-ben ellenben már 96 248 K-át, két évvel később pedig 102 779 K-át fordított a főváros a társadalmi kezdeményezéssel folyó közművelődés serkentésére. A főváros közművelődési tevékenységének méreteit legszemléletesebben adatokkal érzékeltethetjük. 507/ Év Közművelődési kiadások (K) 1900 47 473 1910 250116 1912 340093