Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
6. Az építészeti programhoz kapcsolódó műalkotások Az épületek után szólnunk kell az épületeket kiegészítő, díszítő szobrokról, freskókról is. Itt a szó nemes értelmében vett alkalmazott művészetről beszélhetünk, annak ellenére, hogy nem a teljes összhang, hanem a stílusok bizonyos mérvű harmóniájában megnyilvánuló illeszkedés a jellemző ezekre az alkotásokra. Elemzésünkben itt is a hagyományos - a historizáló - formák felől haladunk a századelő újító szellemét tükröző alkotások felé. A konvencionális historizmus szellemében készült a Márvány utcai iskola - középpontjában pásztorfiút ábrázoló - „szobra" 3211 - Horváth Géza alkotása. Füredi Richárd készítette a Miklós téri iskola szobrait, melyeken még a historizmus, az akadémizmus hatása érvényesül, bár itt a népies jelleg kismértékben oldja a korábbi sablonokat. 322/ A már említett szobor mellett a Márvány utcai iskola belső terét Dudits Andor freskója díszítette. A történeti stílusáról közismert művész ezúttal más irányból közelített a népmesei témához, és a szecesszió dekorativitását, vonaltechnikáját, hullámzását sajátos szimmetriával egyesítette népies fogantatású kompozíciójában. A Mária Terézia téri iskola falfestményei 324 ' többségükben a népies szecesszió kötöttebb formavilágának jegyében készültek, s csak egy-egy jelenetben nyert teret a szecesszió linearitását és stilizált formáit szabadabban érvényesítő művészi fantázia. 325/ Sződy Szilárd készítette a Margit körúti - ma is álló - bérház címereit. A népmesei indíttatású formák itt a sűrűn burjánzó stilizált növényi motívumokkal, s az időtlenségbe merevedő, de lágyan formált angyaífigurákkal a magyar (népies) szecesszió kevésbé oldott kompozíciói közé tartoznak. A Dugonics utcai iskola bejáratánál elhelyezett szoborkompozíció 326 ' - ugyancsak Sződy Szilárd alkotása - a szecessziós stílus nagyvonalú, dinamikusabb törekvéseit tükrözi, bár nem teljesen mentes az akadémizmus korábbi sémáitól. Az eddigiektől eltérőek, a magyar szecesszió kissé oldottabb, dekoratív megfogalmazású változatát képviselik Jávor Pál freskói, 327/ melyek a Soroksári úti iskolát díszítették. Az eredetileg Szolnokon dolgozó, s éppen ekkortájt a kecskeméti művésztelephez csatlakozó Jávor freskóin sok variációban hullámzik a stilizált, dús növényi ornamentika, stílusára mégis leginkább a népi életképek idillikus ábrázolásmódja jellemző. Hasonló jellegűek a Népszálló falfestményei is, 328/ melyeket a gödöllői művésztelep egyik legsokoldalúbb tagja, Undi Mariska készített. A képek hazai népszokásokat és foglalkozásokat ábrázolnak. „Vonalas, a népművészet színességét a monumentális formákban is megőrző... freskóin a jelenetek dekoratív motívummá stilizálódnak." 329/ A gödöllői művésztelep egy másik tagja, Juhász Árpád készítette a Fehérvári úti iskola freskóit, 330 ' melyeken a népéletből vett jelenetek láthatóak. Az alakok időtlenségét és a népviselet aprólékosan pontos megjelenítését csak néhány helyen oldja a szecesszió stílusára utaló lebegő mozdulat vagy dinamikus vonalvezetés. Az iskola belső díszítésében Kriesch Aladár is vállalt feladatot - dekoratív falfestő munkákat végzett -, ábrázolás azonban erről tudomásunk szerint nem maradt fenn. A munkát pályázat útján nyerte el, de sem annak lefolyására, sem a többi pályázóra vonatkozó iratot nem találtunk. Személyére a Bárczy elnökletével működött építési bizottság tett javaslatot, amit a tanácsülés elfogadott. 33 A Százados utcai iskola Toldi-freskóit 332/ Nagy Sándor készítette. Ábrázolásában a népi életkép a szecesszió mozgalmasságával, dekorativitásával, és néhol álomszerű stilizál tságával keveredik.
