Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
B. Bérházak Az európai értelemben vett korszerűség s a funkcionalista építészet „megelőlegezése" jellemzi az ide tartozó első bérházcsoportot. „A szociális lakásépítési program építészetileg egyik legsikerültebb alkotása Málnay Béla és Haasz Gyula irodájának 1909-ben a Hungária körúton 316/ épített kislakásos bérházegyüttese. A három lakóházból álló beépítés belső udvart fog közre, a lakások függőfolyosókról nyílnak. Az épületeket kerítések, pergolák, tej- és dohányárusító kioszkok fogják össze. Az egyszerű, de expresszív, monumentális formálás az épületegyüttest a húszas évek bécsi szociáldemokrata vezetése által építtetett lakótelepekhez teszi hasonlatossá." 317/ A puritán tömegalakítás mellett a kapubejáratok és a tetőzetek kialakításában jól érvényesült a tervezők fantáziája, játékos kedve. A korszak modern építészeti törekvéseit reprezentálja a Medgyes Alajos tervei alapján épült Lehel utcai műhely-bérház is. 318/ Az európai szecesszió formajegyeinek felhasználásával kialakított épület sima vonalú, de erkélyekkel és nagy üvegfelületekkel érdekesen tagolt homlokzatával a premodern irányzatba illeszkedő színvonalas alkotás. Végigtekintve a századforduló Budapestjének képét - már mennyiségében is befolyásoló nagyszabású és a főváros történetében addig példa nélkül álló beruházás-sorozaton, meg kell állapítanunk, hogy az nagyrészt Bárczy István, Kabdebó Gyula és néhány vezető tisztviselő kezdeményezése és iránymutatása nyomán valósult meg, s-a döntési mechanizmus már említett sajátosságai miatt - stílusára is a főváros e néhány vezetőjének szemlélete és művészi ízlése hatott leginkább. A hatás nem volt minden esetben közvetlen, de - mint korábbi elemzésünkből is kitűnik - érezhetően megnyilvánult. Ennek némiképp ellentmondani látszik, hogy amikor most összegezni próbáljuk az épületek formálásában érvényesülő stílust, a sokféleség az, mely legjellemzőbbként megragadható. Ami egyben azt is mutatja, hogy - az építészek kiválasztásában megmutatkozó - törekvéseket és preferált stílusirányzatokat nagyfokú toleranciával érvényesítették, s szabad teret engedtek az építészek alkotókedvének. Az épületek legnagyobbrészt a historizmus késő-eklektikus stüusvonulatát a szecesszió formaelemeivel együtt érvényesítő irányzathoz sorolhatók. Elemzésünkben a 2. csoportba tartozik az épületek több mint 50%-a, s az 1. csoport tisztán historikus épületeivel együtt a beruházások 68%-át adják. 319 ' Ezek az épületek sok egyéni invencióval készült, színvonalas alkotások, de csak néhány képvisel egyedi, új szellemiséget, mely példaértékűvé válhatott a korszak építészetében. A főváros korabeli építészetének élvonalába az a néhány épület tartozik, melyekről a harmadik és ötödik csoportban részletesen szóltunk, de korszerű megjelenésük miatt feltétlenül kiemelt helyet foglalnak el a negyedik - a geometrikus szecesszió formanyelvét alkalmazó - csoporthoz tartozó alkotások is. Az összességében rendkívüli beruházás önmagában is kiemelkedő helyet követel Bárczy - és a főváros korabeli vezetői - számára fővárosunk modern nagyvárossá válásának történetében. A többségében külföldön is tanult - de legalábbis hosszú tanulmányúton járt - európai horizontú építészgárda teljesítménye is hozzájárult ahhoz, hogy Budapest a század első évtizedére külső képében is közeledett a nyugat-európai nagyvárosokhoz s „a hazai fejlődés csaknem elérte, alig néhány éves késéssel követte sokszínűségben, építészeti és szociális elvekben és megoldási módszerekben is az európai korszakváltást." 0/
