Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
Spiegel Frigyes - Márkus Géza közös tervei alapján a Simor utcában épült négy bérház 3 5/ érdekessége, hogy sávosan egybeépültek, és parkot alakítottak ki az udvari fronton, szabályos zöld területtel, fákkal, padokkal. Az utcai homlokzatnál a késő-eklektika alapformái a magyaros és a nemzetközi szecesszió ornamentikájával keverednek, a kert felé néző homlokzatok ellenben az európai szecesszió „premodern" felé vezető irányzatához állnak közelebb. A Jászberényi úti bérház Jónás Dávid és Zsigmond tervezte saroktömbje sima vonalú, geometrikus ornamentikája homlokzati kiképzésével, a népi építészetet idéző változatos tetőszerkezetével a népies szecesszió és a premodern építészet elemeit színvonalas formában egyesíti. 307/ Az Alföldi utcai bérház egyszerű felületképzésű homlokzatát szecessziós formákat tükröző ablakok és geometrizáló ornamentika élénkítik. Hasonló, de változatosabb 308/ Tscheuke Hermann Mester utcai épülete, melyen az európai szecesszió növényi-ornamentális és geometrikus formái együttesen jelennek meg. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos közös tervezésében épült Köztemető utcai bér309/ ház tömbjén az angol családi házak formaelemei az európai szecesszió jegyeivel ötvöződnek. A sima vonalú homlokzatot csak néhány erkélysor, s a tetőzet és az alsó két szint eltérő színezése élénkíti. Az Aréna úti bérházcsoport 310/ is - a házak szimmetrikus, mégis változatos elrendezésével, az érdekes, mozgalmas homlokzat- és tetőalakítással - az angol építészet hagyományainak felhasználására mutat. 311/ A Wälder Gyula tervezte másik Alföld utcai bérháznál a késő-eklektikus alapstniktúrát a geometrikus szecesszió formái uralják, s a vertikális tagolást még homlokzati festés is fokozza. S végezetül ide tartozik az Aréna úti Népszálló - Shoditsch Lajos és Éberling Béla együttes terve 312/ - is, melynek neogótikus jellegű - az észak-német szecesszióra emlékeztető - alapformái jellegzetes tetőfelépítéssel és geometrizáló ornamentikával párosulva monumentális térhatást eredményeztek. 5. A premodern stílusirányzat néhány alkotása A. Iskola A beruházási program és - talán nem véletlenül - egyúttal a korabeli magyar építészet egyik csúcsteljesítménye Lajta Béla alkotása, a Vas utcai felső kereskedelmi iskola. 313/ A szakirodalomban kiemelten sokszor értékelt „épület első terve teljesen a Stoclet-palota hatása alatt született, de a megvalósult épület inkább a német tégla-építészet hatását mutatja. Az L alaprajzú épület szűk utcában áll, és Lajta mesteri módon két toronyszerű tömeg mögött hátraugró, lépcsőzött tégla kötegpillérekkel tagolt homlokzattal mégis teret és autoritást teremtett iskolájának." 31 / „A megvalósult mű puritánabb szemlélete, tiszta tömeghatása révén a szecesszión túlemelkedő, a modern építészet útját előkészítő... »premodernnek« nevezett irányzathoz sorolható, annak nemzetközi mércével mérve is rangos példája"' 315 ' A bejáratok körüli falsíkokat és az ajtókat dekoratív szobrászmunka díszíti, melyet a népművészet motívumainak felhasználásával készített Rákos Manó szobrászművész.
