Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

vélhették, hogy az eljárások ismertetett módja mellett helyzetük - a puszta végrehajtó szerepére kárhoztatva - felemássá vált. S miután a közgyűlés és az apparátus egy része előzetesen sehol sem nyilváníthatott véleményt, itt adnak kifejezést először konstruktív javaslataiknak is. A módosított javaslat 1911. május 24-én került a közgyűlés elé, mely ebben a formában előzetesen jóváhagyta. Eszerint 5 bérház, 2 műhelybérház és 5 - a kislakásos telepekhez tartozó - ún. népjóléti épület felépítésére került volna sor, hozzávetőlegesen 9,5 millió K összegben. A közgyűlési határozatban szerepel, hogy a részletes terveket és költségvetéseket - az illetékes hivatalok és bizottságok tárgyalásait követően - még a nyár előtt terjessze a tanács a közgyűlés elé.

250/ Az ezután lezajlott tárgyalások eredményeként a július 5-i közgyűlés elé egy szűkebb körű és részletes tervezet került, az egyik műhelybérház és az öt népjóléti épület kimaradt a programból, s így a végösszeg 6 350 160 K-ra csökkent. A képviselőtestület végül ez utóbbi megvalósítására adott felhatalmazást a tanácsnak.

2517 Közben folytatták az iskolaépítési program harmadik ciklusának előkészítését is, melyet június 14-én tárgyalt a közgyűlés. 21

A javaslatban 9 iskola építése szerepel, amit határozatilag el is fogadtak, de végül csak 8 iskola felépítésére került sor. A 8 iskola építési költsége 5 666 000 K-t, felszerelése 498 000 K-t igényelt, s ezzel a tantermek száma 1913 végéig újabb 168-al, a tornatermeké pedig 10-zel bővült. A harmadik ciklus kivitelének részleteire vonatkozó iratokat csak töredékesen találtunk. Ezekből is kitűnik, hogy a tanácsi szakigazgatásra rendkívüli terhelést rótt az elnöki ügyosztály által - a tanácsnál szokatlan aktivitással és hatékonysággal - irányított építkezési folyamat. Az említett pénzügyi bizottmányi ülést megelőzően is előfordultak a belső hivatali levelezésben utalások, melyek az elnöki ügyosztálytól az építkezések mérlegének előterjesztését kérték,

253/ de erre csak azok befejezése után került sor. A pénzügyi osztály alig-alig győzte a halmozottan növekvő számlák kifizetését, s több esetben került sor reklamációra késedelmes kifizetések miatt.

254/ 3. Értékelés Az eljárási szabálytalanságok és a (végül is) elkerülhetetlen bürokratikus ügyintézés ellenére meg kell állapítanunk, hogy imponáló gyorsasággal és szakértelemmel hajtották végre a nagyszabású beruházási programot. A különleges teljesítmény rendkívüli eszközök alkalmazását tette szükségessé, s Bárczy és munkatársai ezzel a tudattal végezték a munkálatok irányítását. S ha feltételezzük is - miként a kortársak egy része -, hogy ezek a tervek csak így voltak végrehajthatóak, az alkalmazott módszerek híven tükrözik az önszerveződés meglehetősen alacsony fokán álló társadalomban alkalmazott „róluk - de nélkülük -" döntési mechanizmusát. A szociális gondoskodás felülről történő megszervezése, ami a fővárosi vezetők részéről tiszteletre méltó cél, nem nélkülözte a korszak kiáltó társadalmi különbségeinek konzerválására irányuló tendenciákat, amit még a liberális polgári szemlélet is nagyrészt természetesnek tartott. Ennek látható jelei - a nyomortelepekhez viszonyítva természetesen óriási emelkedést jelentő - szoba-konyhás kislakásos telepek, melyek azonban a beköltöző sokgyermekes családok számra csak relatív javulást jelentettek. E szemléletet jól illusztrálják az iskolákban elhelyezett lakások méretei is: az igazgatói lakások három méretben készültek: az elemi iskolában 3 szobás - 85 m

2-es, a polgáriban négyszobás - 105 m

2-es, a felsőkereskedelmi iskolában ötszobás - 120 m

2-es alapterülettel, és minden lakáshoz cselédszoba és teljes komfort tartozott Az óvónők