Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
számára 60 m -es kétszoba komfortos lakások készültek, míg az iskolaszolgák és az óvodai dajkák szoba-konyhás lakásokat kaptak, s kedvező változást jelentett, hogy már nem helyezték ezeket a kisméretű lakásokat a földszint alatti szuterénbe 255/ Mindezen korlátok mellett is hatalmas eredményeket regisztrálhatunk. A hároméves iskolaépítési program során 36 önálló épület, 15 barakk-iskola és négy toldaléképület létesült, összesen 967 tanteremmel, 31 359 843 K költséggel. Az épületek többsége nagyméretű - 2-3 emeletes, általában manzárddal, - az osztálytermek száma 11-44 között változik, s csaknem minden iskolában kialakítottak tornatermet és lakásokat - igazgatók és iskolaszolgák számára. 256/ A barakk-iskolák 6-24 tantermesek, s méreteik - az ideiglenes jellegnek megfelelően - kisebbek. A tantermek átlagosan 6,5 x 10 m-es nagyságúak, egy teremben 60 gyermek számára biztosítottak padokat A szakoktatás feltételeit teremtették meg a speciális tárgyak tanítására létrehozott szaktermekkel, melyek a természettudományok, a „slöjd", a rajz, ének és a kézimunka tanítását színvonalasabbá és a gyermekek számára kellemesebbé tették. A szaktermeket szertárak egészítették ki. Néhány iskolában iskolafürdőket is berendeztek, de használatuk körül - főként a tanári felügyelet miatt - nagy volt a bizonytalanság. Az iskolákat kiegészítő „adminisztrációs" helyiségekkel is ellátták: igazgatói irodával, tantestületi teremmel, tanári és ifjúsági könyvtárral, olvasóteremmel, orvosi szobával. Az iskolák típusonként sajátos jellegzetességeket hordoztak. Az elemi iskolákat koedukált formában, (de nemenként külön osztályokkal) létesítették, szaktermek nélkül, de slöjd, háztartási iskola és napközi otthon csaknem valamennyiben megtalálható. A polgári iskolák fiúk és leányok számára külön épültek, s a szaktermek a korszakban elfogadott - nem szerinti - munkamegosztásnak megfelelően eltérőek. Felső kereskedelmi iskolák csak fiúk számára épültek, természettudományi szaktermekkel és bank-(minta) irodákkal. A kivitelezés a kor viszonyai mellett rendkívül gyors: átlagban egy év alatt készült el egy iskola. Kabdebó Gyula az építőipar teljesítőképességének növekedésével és a közreműködők lelkes munkájával magyarázza a különleges teljesítményeket. Az iskolák homlokzatainak kialakításakor nagy figyelmet fordítottak a művészi szempontokra, a belső elrendezésben inkább a célszerűség, a funkcionalitás dominált. A folyosókon mosdókat, ivókutakat helyeztek el, gőzfűtési rendszert alkalmaztak, s igyekeztek minél több szabad teret biztosítani a gyermekek foglalkozásai számára. Az iskolapadokat 9 méretben készítették el, néhányat külföldi minta alapján gyártottak. Iskolaudvarok kialakítására - főként a belvárosban - nem nyílt mindig lehetőség, ezért több helyen tetőteraszokat létesítettek.
