Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

ügyosztály néhány embere és a hetes bizottság hozta a döntéseket Az elnöki ügyosztály s főként Kabdebó Gyula - széleskörű és alapos munkája abban is megmutatkozott hogy az építkezések megindításával párhuzamosan a környezet kialakítását is kézben tartotta, s kezdeményezte, hogy az új épületeket határoló útvonalak járdák, a gáz- és villanyvezetékek, a vízcsövek és csatornák kellő időben elkészüljenek, és így a munkák lefolyása zavartalan legyen. A második ciklus iskolaépítkezései először május 25-én kerülnek a közgyűlés elé, ahol elfogadják a vázlatos terveket és költségvetéseket s megbízást adnak a részletes dokumentációk elkészítésére.

2437 Röviddel ezután került sor a lakásépítkezések közgyűlési tárgyalására, s ugyancsak teljeskörű elfogadására.

2447 A közgyűlési felhatalmazás birtokában a rjelügyminiszter jóváhagyása formális aktussá vált, hiszen a munkálatok már megindultak.

2457 A VII. ügyosztályon közben megkezdik az új iskolák beindításához szükséges óvónői, tanítói és tanári állások szervezését,

2467 majd - az előírt vizsgáztatás után ugyancsak ők tesznek javaslatot a felvételekre, amelyekben - a közoktatásügyi bizottsági tárgyalást követően - a tanács mondja ki a döntő szót A tanácsi igazgatásra korábbi hatáskörét meghaladó feladat hárult, s miután ezeket viszonylag rövid időn belül kellett megoldania, hatékonysága is fokozódott. S bizonnyal a pedagóguslétszám növekedése vetette fel egyre nagyobb igénnyel a színvonal emelését, ami a tanügyi igazgatás legfontosabb feladatává vált, s a már tárgyalt Pedagógiai Szeminárium megalapításához vezetett. A második ciklus során 1910/1 l-ben felépültek a tervezett épületek, iskolák és lakások. A 14 iskola építési költsége több mint 10 millió K volt, s ezzel 319 tanteremmel és 21 tornateremmel gyarapodott a főváros. 191 l-ben adták át a kislakásos bérházakat - összesen 435 lakással, - s a tervezett földszintes kislakásos telepeket, melyekben 970 (többnyire szoba-konyhás) lakásokba költözhettek be a szegényebb munkás és köztisztviselő családok.

2477 Ebben a ciklusban épült fel a VI. kerületben az Aréna úti népszálló is 417 lakóhelyiséggel. A harmadik ciklus építkezéseinek előterjesztése eltér a korábbiakétól. Az elnöki ügyosztály javaslatában szereplő egyik tétel (a 600 földszintes lakás) építését a „Kislakások..." bizottság nem javasolja, s az ügyiraton nem is szerepel ennek indoka. Változást jelez az is, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottmány a módosított javaslat mellé áll, vagyis ezúttal tényleges döntési folyamat és egyeztetés zajlott le. A bizottmány - a már tárgyalt döntési mechanizmusból is láthatóan - nem kapott igazi szerepet az előkészítésben, de ekkorra már - a hatalmassá nőtt költségek, és a felhalmozódott fizetetlen számlák miatt nagyobb betekintést kívánt nyerni az elnöki ügyosztály munkájába. A pénzügyi bizottmány azt javasolja az elnöki ügyosztálynak, hogy „a jövőben az eddig lefolytatott építkezések eredményéről, a beruházásról és jövedelmezőségről áttekinthető kimutatás és elszámolás terjesztessék elő és az erre vonatkozó jelentésben egész terjedelmében közöltessenek az építési program megállapítására vonatkozó 1909. évi 744.sz. közgyűlési határozat, valamint az eddigi építkezések összes részletei."

2497 Itt fejeződik ki először a törvényhatósági közgyűlés elégedetlensége a szabályos tárgyalási és hivatali eljárás mellőzése miatt, melynek később a napilapokban is több nyomát találtuk. A program és a végrehajtás Bárczy nagyfokú önállóságát de egyúttal irányítási módszerének a korszak általános antidemokratikus tendenciáival való összecsengését is mutatják. Mert bár a közgyűlés nem reprezentálta teljességében a fővárosi lakosságot s a tanácsi apparátus tagjai - a kiválasztási mechanizmusok miatt - nem elsősorban a szakértelem, hanem a társadalmi kapcsolatok révén jutottak helyükre, sokan mégis úgy