Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

Azonos osztályba kerültek a kettő, három, vagy hat elemit végzett tanulók, de a polgári iskolát végzettek is, és ugyanazt tanulta minden tanonc a divatáru-kereskedőtől a látszerészig. A javaslat szerint a képzést háromévessé alakítják, egyéves előkészítő osztállyal. Az előkészítő azok számára indul, akik nem végezték el az elemi iskola hat osztályát. A tervezett tantervből is látható - amiről már korábban is szóltunk - hogy az ide jelentkező növendékek nem kis hányada a legelemibb ismeretekkel sem rendelkezett. Az előkészítő osztályban az olvasás, írás és számolás elsajátítását tűzték ki tanítási célként. Az iskola egyszerre kísérelte meg az elemi oktatást kiegészítő és a szakképzési funkció betöltését is. A hat osztályt végzettek az első osztályba kerülnek, a négy polgári vagy középiskolai osztály elvégzése után azonban a harmadik évfolyamba iratkozhatnak be. A tantervben fakultatív tárgyként -, nyugat-európai nyelvek is szerepelnek, s a balkáni kereskedelemre való tekintettel lehetőséget nyújtottak egy délszláv nyelv tanulására is.

1687 1913-ban 10 új típusú iskola megnyitására került sor, melyek kereskedelmi ágazatok szerint szakosodtak. Egyéves továbbképző tanfolyamokat is indítottak a négy polgári vagy középiskolai osztályt végzett tanoncok - és már dolgozó fiatal kereskedők - számára.

16 A polgári iskolák száma az építkezések során tovább gyarapodott, (l.sz. táblázat) 1913-ra már 41 községi iskola működött (19 fiú és 22 leányiskola), s az év őszén beiratkozottak száma 20107 volt. Az ügyosztály folyamatosan sürgette a polgári fiúiskolák - évtizedek óta változaüan - tantervének módosítását, 1912 februárjában a közigazgatási bizottság a kormánynál is kérelmezte az új, korszerű tanterv bevezetését. Indoklásukban kifejtik, hogy a fővárosi iparosok és kereskedők döntő többsége ezekben az iskolákban szerez alapképzettséget, miközben ez az oktatási forma elavult, sem tartalmában, sem módszereiben nem tart lépést a kor igényeivel.

1707 A minisztérium kérésükre sem adott ki újabb tantervet, ezért a tanács - az ügyosztály javaslatára - hatáskörét formailag túllépve meghatározta a legszükségesebb változtatásokat, s 1914-ben tanterv-módosítást léptetett életbe. A változások csaknem minden tantárgyat érintettek, s láthatóan az általános műveltség emelésének szempontját helyezték előtérbe. A világtörténelem tanításában a korábbi terv szerint csak a középkorig jutottak, miután az V. - VI. osztály nem létezett. Ezután - a magyar történelem anyagának átcsoportosításával - a világtörténelmet az akkori jelenkorig - 1913-ig - tanították. A magyar irodalom időhatárát is kiterjesztik: az 1825-ös (!) lezárás helyett 1900-ig jutnak el, s bővítik az olvasmányok gyűjteményét. Beiktatják a tárgyak sorába a vegytant, az ásványtant, növelik a földrajzi és a természetrajzi órák számát. Korszerűsítik a német nyelvoktatást: az óraszám növelése mellett különválasztják a kezdők és a haladók csoportját.

1 17 Amíg a polgári iskola befejezése után a fiúk válogathattak a különböző pályák között, a leányok helyzete sokkal nehezebb volt a századelő előítéletekkel terhelt korszakában. A fővárosi hatóságok által népszerűsített kereskedelmi tanfolyamok elvégzése után a leányok többsége nem tudott elhelyezkedni - a helyeket fiúk számára tartották fenn. Egyre nagyobb számban jelentkeztek a leányok tanítóképzőbe is. Ez a foglalkozás a fővárosban tisztes megélhetéssel kecsegtetett, s a kispolgári családok leányai számára sajátos női „karrierpálya" volt. A fővárosi iskolák azonban a rohamos fejlesztés ellenére sem biztosítottak elegendő helyet a végzősök számára. A tanítói helyekre pályázóknak töredékét veszik fel - sokakat csak ideiglenes jelleggel, - s több százat elutasítanak. A hiányszabta szűkös lehetőségek mellett csak az ismeretség, a rokonság, „a protekció" nyit zöld utat a szerencséseknek. A begyakorlott patriarchális családi és baráti kapcsolatokon nyugvó „kiválasztási mechanizmusok" olajozottan működnek, s a pályázatokról szűk körben - a nyilvánosság kizárásával - döntenek.

1727 Amikor a sok sérelem hatására egy