Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
küldöttek a saját szakfelügyeletet - az 1876/28.tc. értelmében - minden Budapesten működő népoktatási intézményre (vagyis a felekezeti, társulati és magániskolákra is) ki akarták terjeszteni, hogy ezzel az oktatás egységes irányítás alá kerüljön. Azzal érveltek, hogy az állami tanfelügyelet - képzett szakemberek hiányában - kevéssé hatékony, másrészt az egységesítéssel megszűnnének a korábbi ellentétek is. A fővárosi oktatásirányítás felügyeleti igényét az is indokolta, hogy saját költségvetésükből több egyházi és magániskolát folyamatosan segélyeztek. 1567 A bizottság tagjai végül megállapodásra jutottak. Elfogadást nyert a fővárosi irányítású szakfelügyelet, mégpedig az 1876/28.tc.-bői adódóan, állami finanszírozással. A kinevezési jogot a továbbiakban is a minisztérium gyakorolta, de csak a tanács által javasolt tanítók közül választhatott. A részletes szabályzat-tervezetet Mosdóssy Imre kir. tanfelügyelő és Weszely Ödön készítette el. Ismertetésére még visszatérünk. 577 A tanítószemélyzet szociális helyzetének rendezése többször is szerepelt a tanács napirendjén, s ennek fontos elemét képezte a nyugdíjak nagysága. Az 1909-ben elkészített nyugdíj szabályzat 35 évi szolgálatot vett alapul, s a nyugdíj összegébe a lakbértérítést is beszámította. A szabályzat-tervezetet azonban a kormány nem fogadta el, többszöri átdolgozás után végül 1910-ben készült egy újabb változat, melyet 1911 januárjában hagyott jóvá a közgyűlés. 1587 A nyugdíjba vonult tanítók számára a lakbért egy külön szabályrendelettel biztosította a tanács, 1 9 / - alapot hozott létre a tanácsi alkalmazottak bérének 1%-os levonásával. A nyugdíjra az óvodai, elemi és polgári iskolai tanítószemélyzetnél 40, a középiskolai tanároknál 30 évi szolgálattal szereztek teljes értékű jogosultságot. A nyugdíj összege - az előírt évek letöltése után - azonos volt az utolsó évben járó rendszeres fizetéssel. 607 Ugyanebben az évben rendelkeztek a tanítószemélyzet fizetésének emeléséről is. Az új fizetési szabályzat megszüntette a korábbi, korpótlékon alapuló rendszert, s a 30 évi munkaviszonyra kötelezettek esetében 8, a 40 évi szolgálati időt alapul véve pedig 10 fizetési osztályba sorolta a tanítókat-tanárokat. Az előlépésekre 3-4 éves várakozási időt jelöltek meg. A változásokat csak néhány fizetéssel jelezzük. koronában kei fizetés 'A6 lakáspénz átl. 15 évi jj fizetés yakorlattal lakáspénz teljes szólj I. fizetés fizetés idő után i osztály lakáspénz Óvónő 1000 400 1800 700 2300 800 Elemi népiskolai tanító 1200 600 2900 1000 4000 1300 Középiskolai tanár 2400 900 4600 1300 5600 1600 Az igazgatók - korábbi fizetésük fenntartásával - 1400-2000 korona pótlékban részesülnek. Csak emlékeztetőül idézzük fel a korábbi igazgatói béreket: 161/ fizetés lakáspénz Elemi iskolai igazgató 2800 K 840 + 5 évenkénti korpótlék Polgári iskolai igazgató 3800 K 1020 + 5 évenkénti korpótlék A különbségek láthatóan számottevőek, a képzettségi szinteket nagy mértékben éreztették, - a kor értékrendjét tükrözik - de arányaikban nem túlzóak. Hatásukat tekintve a fizetések - nagyfokú differenciáltságuk mellett is - számottevően növelték a tanítószemélyzet életnívóját, amint ez a kortársak - már idézett - jelzéseiből is látható volt.
