Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

szerint gyakorolhassák - amatőrként - a művészi tevékenységet. Az itt folyó képzést nemcsak a résztvevők számának növekedése, de az egyre fokozottabb mértékű specializáció is jellemzi. 125/ Iparrajziskola 1899/1900 1911/1912 Osztályok száma 15 37 Tanárok száma férfi 16 58 Tanárok száma nő — 6 Növendékek száma férfi 527 836 Növendékek száma nő 44 228 1908-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletével új tantervet léptetnek életbe a polgári leányiskolában. A tanterv a kialakult gyakorlat szerint négyosztályos oktatást rögzít, hangsúlyozza az iskola gyakorlatias és hazafias irányát. Konkrét tantervi utasításokat a rendelkezés nem tartalmazott, így elveit a tantestületek és a szaktanárok nagyfokú önálósággal értelmezték és tették át a gyakorlatba. A tanterv szerint a polgári iskolai oktatás középpontjában a magyar nyelv és irodalom tanítása áll. A magasabb óraszám elsősorban itt érvényesül, s a kitűzött célt, az irodalmi műveltség szélesítését a magyar irodalom színvonalas alkotásaiból összeállított olvasmányanyag segítségével kívánja elérni. A történelem oktatásában a nemzeti történelem kapott helyet, az egyetemes történelem csak a témák tárgyalása során legszükségesebb összefüggések formájában szerepel. A tárgyak többségében a tananyag a legismertebb tényeket foglalja magában és különösen érvényesül ez a természettan és a természetrajz esetében. Didaktikai szempontból sem elégíti ki az akkori korszerű követelményeket, nem teremt kellő összhangot a tárgyak között, nem ad mégoly korlátozott „világképet" sem.

1

"

77 A polgári fiúiskolák számára még ilyen vázlatos tanterv-módosítás sem született, ezért újra kiadták a régi, 1879-cs tantervet. A polgári iskolákban folyó oktatást - éppen gyakorlatias iránya miatt - egyre több szaktanfolyammal egészítették ki, feltételezett - és részben felmért - igények szerint. 1909-től kezdődően rendeztek német nyelvtanfolyamokat, melyek pedagógiai terve Weszely Ödön munkája.

1287 1910-ben indították a „háziipari szövő- és varrótanfolyamot", amely munkásnők továbbképzésével is foglalkozott. A tanfolyamon a gyakorlat mellett az önálló ipari tevékenységhez szükséges elméleti tárgyakat, magyar és német levelezést, könyvvitelt is tanultak. A tanév végén a növendékek munkáiból kiállítást rendeztek.

1297 A résztvevők száma 40-50 között váltakozott. Négy polgári leányiskolában tartottak fenn ipariskolát, melyek kétéves alap- és egyéves továbbképző évfolyammal működtek, s ezekbe nemcsak a polgári iskolát, hanem az elemi iskola VI. osztályát végzett tanulók is felvételt nyerhettek. Az iskolákban a női kézimunka és a textilipari tevékenység alapjait sajátíthatták el a fiatal leányok, s két év után segédmuakáskent helyezkedhettek el. A harmadik évfolyammal lehetőséget kívántak adni az érdeklődőknek egyrészt a kisipar gyakorlásához nélkülözhetetlen közgazdasági alapismeretek megtanulására, másrészt a kézimunka-tanítónői alap, , , no/ képzésre. A polgári iskolákban - tanácsi határozat alapján - 1910 szeptemberétől indítottak zenetanfolyamokat. Az új forma Stojanovits Jenő zeneszerző - polgári iskolai igazgató ötlete volt, melyet Bárczy lelkesen támogatott, s az első, kísérleti év sikere nyomán 1911 -tői folyamatos fenntartásuk mellett döntöttek. Az ének- és zeneoktatás központi irányításával