Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

ekkortájt működő keretek között csak e létszám 1/3-a volt oktatható, a tanítók számára külön tanfolyamokat indítottak, hogy a többi rászoruló gyermek is részesülhessen speciális oktatásban.

1

'

97 1909-ben hozták létre az első leányiparostanonc-iskolákat, amire sürgető szükség volt. Az ipari pályára jelentkező lányok eddig - a mestereknél nyert szakmai képzés mellett - semmiféle oktatásban nem részesültek. Az új iskolatípus három osztályos, s egy előkészítő osztállyal bővítették. A heti 10-11 órás oktatás tananyagában elméleti ismeretek, rajz, kézimunka, az ipari tevékenységhez szükséges üzleti fogalmazás, könyvvezetés és háztartási képzés kapott helyet. Az előkészítő osztály az elemi iskolai ismeretek hiányát hivatott pótolni, tárgyai: olvasás, írás, helyesírás, számtan, de az olvasás gyakorlása a magasabb osztály tárgyai között is helyet kap. A tanterv az elemi iskola V. és VI. osztályának anyagát is tartalmazza, ezért szerepel itt földrajz, történet, alkotmánytan, egészségtan, vegytan mindez heü 2 órában (!). 10 iskolát állítottak fel, a főváros minden akkori kerületében egyet,

1207 de már a következő évben újabb 8 iskola alapítására került sor. A fiúk számára is folyamatosan bővítik a szakképzési lehetőségeket. A főváros ezekben az években általános, építő, műszeripari, fa- és gépipari tanonciskolákat alapít. (L. a 3. táblázatot) A tanonciskolák oktatási anyagát és formáját a gazdasági érdekképviseletek, az iparkamarák és testületek javaslatai szerint alakították ki, s a tanács a változtatásoknál is figyelembe vette kívánságaikat. Intenzíven fejlesztették a rajz tanítását, amelyre néhány szakma esetében nagy igény mutatkozott, s ezért a tanítói kart gépészmérnökökkel is bővítették. Az iskolák specializációja szükségessé tette, hogy szakok szerint tankönyveket és tanítói „vezérkönyveket" készíttessenek. Az oktatás hatékonyságát rontotta, hogy a munkaadók sokszor nem engedték el a gyermekeket időben, ezért az órákat hétköznap estére és vasárnapra időzítették. Az egyébként is kevés szabadidejüket csökkentő kedvezőtlen beosztás sokszor késztette tiltakozásra a tanoncokat, s ebben a szociáldemokrata munkásszervezetek támogatására is számíthattak. 1910-ben felhívásokat és munkásgyűléseket tartottak érdekükben, a szabad vasárnapot azonban nem tudták kivívni.

1217 Tervbe vették a kereskedelmi tanonciskolák szakirányú átszervezését, elsőként 122/ 1909-ben egy (droguista) szakiskolát indítottak. Az ügyosztály tevékenységében fontos szerepet töltött be az iparrajziskola, ahol az elemi- és tanonciskolák rajz- és kézimunka tanítóinak képzése és továbbképzése folyt. Az 1879 óta működő iparrajziskolát eredetileg az iparossegédek és -mesterek gyakorlati továbbképzése céljára hozták létre, funkciója azonban időközben megváltozott. „Az iparművészet nagyarányú fejlődése az ipari termékekkel szemben fokozottabb igényeket támaszt a vásárló nagyközönségben, úgy, hogy az így kifejlődő erős nemzeti és nemzetközi versenyben a budapesti iparosok csak nagy önművelés és bizonyos intenzívebb művészi irányú továbbképzés által állhatják meg a helyüket."

1 Ezt a célt állította a fővárosi oktatásirányítás az iskola elé, s fejlődése gyors és sokirányú volt. A m űvészi ipar keretébe tartozó oktatási ágazatok köre folyamatosan bővült s számos tanfolyamot is indítottak. A nagyrészt nők számára szervezett szövőipari oktatást pl. tanműhelyekben folyó gyakorlati képzés egészítette ki, melynek során a szőnyegszövés és gobelinkészítés technikáját sajátították el a résztvevők. Több esti és vasárnapi tanfolyamot indítottak iparosok számára. Ezeken - a különböző iparágak szükségletei szerint rajzot, szakrajzot, a festés változatos technikáit (az üvegfestéstől a mozaikfestésig,), mintázást, könyvkötészetet tanulhattak, s a résztvevők számára művészettörténeti előadások hallgatására is alkalmat nyújtottak.

1247 Az iparrajziskola rajz- és mintázási termei az oktatás időszakán túl a városi polgárság számára is nyitva álltak, hogy kedvük és tehetségük