Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

Az irányítók figyelme mindenre kiterjed. Az új rendtartási intézkedés a tanítótestületek tagjainak egymás iránti türelmet, a durva hangnem kerülését tanácsolja, az iskolaszolgák számára pedig előírja - a kötelező udvariasság mellett - a tiszta, rendes ruházatot.

1127 Egyre több elemi iskolában hoztak létre tantestületi és ifjúsági könyvtárakat, de a polgári iskolákban is gyarapszik a könyvtárral ellátott iskolák száma. 1908-ban a községi elemi iskolák 58%-ában működött tantestületi, 27%-ában pedig ifjúsági könyvtár. A könyvek száma még nem túlságosan jelentős: az előbbinél áüag 450, a diákkönyvtáraknál 150 kötet jelenti a könyvtárat, de vegyük figyelembe, hogy csak a létrehozás fázisánál tartanak. 1912-re az arányok sokkalta kedvezőbbek: tantestületi könyvtárak az iskolák 61,9%-ában működnek - 518-as átlagos kötetszámmal, míg az ifjúsági könyvtárral ellátott iskolák aránya 59%, s a kötetszám 286-ra emelkedett.

1 7 1909-ben - kísérletképpen olvasószobákat nyitottak 12 elemi iskolában, amelyek lehetőséget teremtettek a szegényebb gyermekeknek, hogy tanítás után - nyugodt körülmények között - színvonalas könyvekhez jussanak. A gyermekek du. 4-7-ig vehették ezeket igénybe, s ingyen étkezést is nyújtottak számukra. 1910-ben már 30 olvasószoba működik. Az elemi iskolák tanulóinak döntő hányada - szociális helyzetére való tekintettel anyagi kedvezményekben részesült. 1908-ban tandíjmentességet élvezett a gyermekek 71%-a, így az ebben az évben kiadott törvény,

1147 mely elrendelte az elemi szintű oktatás ingyenességét, a főváros számára - több millió koronás ráfordításai mellett - mindössze 125 ezer K veszteséget jelentett. Bevezetésére azonban éppen akkor - 1910. szeptember l-jétől kezdődően - került sor, amikor a nagymérvű fővárosi beruházási program megvalósítása folvt, ezért kérelmet intéztek a kormányhoz, hogy a kieső összeget államsegéllyel pótolja.

1 A főváros - iskoláinak fejlesztése mellett - komoly összeget fordított a tanulók segélyezésére is. Az 1908-től 1912-ig terjedő években az elemi iskolai tanulók átlag 30-40%-a, a polgári iskolákban 49-51%-a díjmentesen jutott tankönyvhöz, s ugyanezen időszakban az elemi iskolai tanulók közel 10%-a ruhasegélyben is részesült. Több forrásban is megtaláljuk, hogy a gyermekek egy része ruha, cipő hiánya miatt mulaszt az iskolából, főleg a külső kerületekben. Az elemi iskoláknak a jótékonysági egyesületek is rendszeresen nyújtanak ruhasegélyeket.

1167 Évről-évre új típusú kiegészítő és továbbképző iskolákat nyit a főváros, és bővíti a korábbiak hálózatát. 1909-ben önállósult kisegítő iskola nyílik a III. kerületben,

1177 s ugyanekkor indul az új háztartási tanfolyam, melyet cselédképző iskolával is kiegészítettek. A tanulók száma korszakunkban 60-90 között mozgott. Létrehoztak egy önálló gazdasági népiskolát a külterületen lakó gyermekek számára, melyben nemcsak gazdasági ismereteket és gyakorlati képzést nyújtottak a rendelkezésükre bocsátott 62 holdon, hanem iskolai növénykertet is létesítettek. Itt termesztették az iskolák természetrajzi szemléltető oktatásához szükséges növényeket és a díszítésre szánt virágokat. Növelték a gazdasági, háztartási és háziipari ismétlő népiskolák számát, ahol gyakorlati oktatás folyt. Kosárfonásra, varrásra, és a háziipar néhány más ágának gyakorlására tanították a nagyrészt lányokból álló növendékeket. 187 Korszakunkban rohamosan emelkedett a tanulók száma, ami arra utal, hogy a képzés reális szükségleteket elégített ki. (L. a 2. táblázatot) A beszédhibás tanulók számára három helyen állítottak fel gyűjtőosztályokat, melyek a tanítási idő keretén belül külön foglalkozást biztosítottak, de hathetes délutáni tanfolyamokat is működtettek. Az ügyosztály felméréseket rendelt el, hogy pontos adatokhoz jusson. Kiderült, hogy a tanulók kb. 3%-a - 1800 gyermek - beszédhibás. Miután az