Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
iparrajziskolai tanár készítette. A szakbizottságok munkálatait bírálóknak adták át s véleményeik összesítése után 1904-ben született meg az új elemi iskolai tanterv 23 íves tervezete. Az előkészítő munkát Bárczy így értékeli: „Az, hogy úgyszólván a főváros egész tanítósága s a rajta kívül álló annyi szakférfiú ilyen behatóan foglalkozott az elemi népiskolai tanítás és nevelés nagyjelentőségű kérdéseivel... magában véve is valóságos áldás, melynek hatása mihamar fog érvényesülni a mi elemi népiskoláink működésében." 67 ' A tanterv alapgondolata, hogy a nagyvárosban élő gyermekek környezeti feltételeit és szükségleteit összhangba kívánja hozni a társadalmi igényekkel. Pedagógiai elvei a legkorszerűbbek: a tanítók ne kész ismereteket nyújtsanak, hanem önálló megfigyelésre, gondolkodásra ösztönözzék a gyerekeket. A kívánatos erkölcsi magatartást a tanító saját példamutatásával és a tanítás szellemével alakítsa ki a gyermekben, s ne erőszakolt erkölcsi tanulságokkal. Nagyon fontos - az e korban felerősödő vallási intoleranciával szemben - a felekezeteken felül álló vallási türelem erősítésének gondolata. Felhívja a figyelmet az oktatáslélektan eredményeinek felhasználására, a tanításban az élőszó fontosságára és az olvasás megszerettetésére. A korszerű és szép bevezetés után az osztályzás tárgyalásakor látható, mennyire csak távlati cél az alapműveltség megszerzése a 4 osztályos elemi iskolában: „Az osztályozás elve, hogy a népiskola csekély anyaga mellett voltaképpen egy tanulónak sem szabad megbuknia." ' Az elérhető cél az írás-olvasás-számolás megtanítása, s aki ezt kielégítően elsajátította, célszerűnek tartják, hogy mehessen tovább, a gyermekek többsége ugyanis nem folytatja tanulmányait magasabb fokú intézményben. A tárgyak oktatásának módszertani részéből mégis úgy tűnik, hogy igyekeznek a műveltséganyagot az eddiginél szélesebb alapra helyezni, a gyermekek látókörét tágítani. A fővárosban az osztály-létszámok lényegesen alacsonyabbak, mint a vidéki iskolákban, így kedvezőbb lehetőség nyílt a tanításhoz, de nagyon sok múlt a tanítók képzettségén, pedagógiai érzékén is. Az elkészült tanterv-tervezetet ezután elküldték a fővárosi tanító-testületeknek, egyesületeknek, s véleményeik beérkezése után készült el a végleges változat. A közben elkészített állami tanterv miatt azonban a munkálatok átmenetileg lekerültek napirendről, a vallás- és közoktatási minisztérium tantervét kötelezően írták elő. A tervezetből így elsősorban a módszertani utasítások váltak fontossá, melyek a fővárosi viszonyoknak megfelelően igyekeztek a különböző tárgyakat közelebb hozni a gyermekek világához. Az ügyosztály szakértői tárgyalásokat folytattak a fővárosi állami („királyi") tanfelügyelővel, hogy az összegyűlt javaslatok felhasználásra kerülhessenek. Az, hogy Bárczy az elemi iskolai tantervet a tanítók legszélesebb rétegeinek tapasztalatait felhasználva alakította ki, különleges jelentőségű volt. A legfontosabbnak tartott iskolatípus, az elemi iskola bármily ideális tantervvel sem képes csodát tenni. A csodát, a várva várt fellendülést csak maguk a tanítók hozhatják, ha idejüket, képességeiket és lelkesedésüket áldozzák a kívánt célnak. S ebben sikerült a legnagyobb eredményt elérnie: megnyerte a tanítókat. „A falusias mesterből anarchistává, örök elégedetlenné válott régi fővárosi tanító szinte nyomtalanul eltűnik, amikor Bárczy veszi kezébe a tanítóság életének irányítását... A tanító megszokta, hogy jó ruhája, rendes lakása, intelligens társasága legyen, a kerületi körben szívesen látták... A tanítóságban felébred valami, amit némelyek a legnagyobb dolognak tartanak az emberi életben, az ambíció." 0/ Az oktatás átszervezése más területeket is érint. 1902-ben községi kezelésbe veszik a női kereskedelmi tanfolyamokat és az általános irányú iparostanonc iskolákat szakirányúakká szervezik át. Az iparos tanonciskolák, - mint említettük -, az elemi iskola négy osztályára épültek, az oktatás alacsony hatékonysága miatt azonban a tanulók 26,9%-át
