Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
Év Közoktatási kiadások koronában 1870 295 964 1890 2 865704 1900 6 452 823 1905 8 098 841 Ezek az összegek nem tartalmazzák az iskolaépítkezésekre fordított költségeket, melyek szintén rohamos emelkedést mutatnak: 20/ 1873-1885-ig 5 692 316 korona 1885-1895-ig 7 102 780 korona 1895-1905-ig 13 046 618 korona Ilyen mérvű kiadások mellett az 1895-1905 közötti évtizedben az állam mindössze 606 000 koronával segítette a fővárosi közoktatás működtetését. Az államkincstár az adók nagy részét is elvonja a fővárostól, így a jövedelem emelkedése ilyen módon sem érhető el. Az előterjesztésben összefoglalják kérelmeiket, melyek között - a népiskolák támogatására fordított államsegély felemelése mellett - az adójövedelmekből való nagyobb arányú részesedés is szerepel. Az előterjesztés nyomán 1908-ban elfogadott törvény, 29,/a körülhatárolta - az állami költségvetésen belül - a főváros kötelezettségeit és részesedését, s a lakásépítésekkel összefüggő adókedvezményeket, de a megoldás konkrét formáit saját hatáskörben kellett meghatározni. A főváros háztartását 1907-ben - egy 10 millió koronás folyószámla-kölcsönnel rendezték, ezután kezdtek el foglalkozni a tűrhetetlen lakásviszonyok rendezésének lehetőségeivel és a sürgős infrastrukturális beruházások felmérésével. A polgármesteri elnöki ügyosztály Wildner vezette alosztálya készített javaslatot, mely 1909 márciusában jelent meg a Fővárosi Közlönyben „Előterjesztés a fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában" címmel. 30,/ Ebben - részint az iskolák által bérelt, tantermekként használt lakások felszabadítása érdekében - iskolaépítési program is helyet kapott. A beruházások sürgőssége a tanács és a közgyűlés tagjainak számára is nyilvánvaló volt, ezért nagyösszegű kölcsön felvételét határozták el. A tanácsi ügyosztályok bemutatták a következő évtized alatt szükségessé váló beruházási terveiket, melyekből 297 millió koronás program állt össze, de később ezt 270 millióra csökkentették. A „székesfőváros beruházó szükségletének födözésére fölveendő kölcsön tárgyában" készült előterjesztést 311 hosszas vita után a május 26-i közgyűlés hagyta jóvá. A tervezet szerint közoktatási célú beruházásokra összesen 32 millió koronát kívánnak fordítani. Ebből az összegből 41 „kisdedóvó", 58 elemi iskola, 16 polgári iskola, 3 felsőkereskedelmi iskola, 1 felsőbb leányiskola, 1 női ipariskola és barakk-iskolák - összesen 90 épület - létesítését tervezik. A tervek között szerepel az iparrajziskola bővítése, ahol az új iparágak szerinti szakmai tanfolyamokat rendeznek majd, s minta-kertgazdaság létrehozása, mely ellátná az iskolákat a növénytan és a rajz szemléltető oktatásához szükséges növényekkel, de itt gondoskodnának az iskolaépületek feldíszítéséhez szükséges virágokról is. A programban helyet kapott új budai állandó színház építése - a Krisztinavárosi Színkör és a Várszínház „rozzant", néhány év múlva
