Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

használhatatlan

32,7 épületeinek pótlására, - s „közjótékonysági intézmények" is. Ez utóbbi kategóriába sorolták a „népotthonokat", ahol a szegényebb néposztályhoz tartozók „szabad óráikban társadalmi életet élhetnének és szórakozhatnának és kulturális igényeiket is kielégíthetnék."

33

'' A népotthonban könyvtár és olvasóterem mellett társalgó, színpaddal ellátott nagyterem és kisebb termek, jogi tanácsadás, gyermekjátszótérrel ellátott kert és népfürdő áll.- a tervek szerint - a látogatók rendelkezésére. A beruházások zöme szociális célokat szolgál, mint pl. az ún. „Jótelep", mely emberbaráti intézmény, ahol a legszegényebb réteg tagjai létfenntartási szükségleteiket - lakás, élelem - megtalálhatják, széleskörű szórakozási és kulturális választék áll a rendelkezésükre, s a munkanélküliek ideiglenesen munkát kaphatnak. A fővárosban gyorsan növekvő számú hajléktalan népesség számára menedékhelyeket és népszállókat terveztek.

34,7 A beruházások között helyet kapott az akkoriban városi kezelésbe vett állatkert újjáalakítása is, melyre több mint 1 millió koronát irányoztak elő. A hatalmas beruházási tervet - mint említettük - kölcsön felvételére alapozták, gyökeresen új elem azonban, hogy ennek fedezetéül a közüzemek megváltásából s új üzemek létesítéséből származó bevételek szolgáltak, ezért ezek a költségek adják a tervezet jelentős részét. A 270 millió koronás programban legnagyobb tétellel a lakáshelyzet javítására fordított költségek szerepelnek. Földszintes kislakásokat és több emeletes kislakásos telepeket terveztek összesen 10 000 lakással.

35

'' A beruházási tervből az „elsősorban kielégítendő szükségletekre"

36

'' 70 millió koronát irányoztak elő. E szűkebb programból több, mint 10 millió korona jutott közoktatásügyi beruházásokra, 2,3 millió korona népotthonok és népszállók létesítésére. Végeredményben a program 20%-a közművelődésügyi beruházás volt. Ezután Wildner Ödön a lakásépítésre és a közművelődési beruházásokra vonatkozó terveket kiemelve újabb - ezúttal 95 millió koronás - előirányzatot készít, melyben 32 millió koronával 90 iskolaépület és 2 népotthon képviseli a közművelődési részt. A közgyűlés 1909-ben ezt fogadja el, a főváros feletti felügyeletet gyakorló Andrássy belügyminiszter azonban nem hagyta jóvá, hogy a beruházások keretében a fővárosi alkalmazottak is lakáshoz jussanak, ennek megoldására magánvállalkozások bevonását javasolta.

37,7 38/ A beruházások megvalósítását a tanács három év alatti három ciklusban tervezte, és az ehhez szükséges kölcsönök felvételére 1909. május 26-án kapott felhatalmazást a közgyűléstől.

39

'' A megindított tárgyalások eredményre vezettek, s 1910-ben londoni bankoktól - 50 évi törlesztés mellett - 2 millió font sterlinges kölcsönt vettek fel, melyet az 1910. január 10-i közgyűlés jóváhagyott.

40,7 A kölcsönből - két korábbi folyószámla-kölcsön visszafizetése után - 32 millió korona maradt, de ez 1910 végére - a megkezdett beruházások miatt - elfogyott. A tervezett beruházások folytatása nagyobb összeget igényelt, ezért Bárczy francia bankokhoz fordult újabb kölcsönért. E tárgyalásokon is érvényesült „Bárczy kivételesen ügyes, diplomatikus tárgyaló tehetsége, mellyel elérte, hogy ez az egy emberéletet betöltő munkaterv alig pár év alatt megvalósulhatott... ott ültem a Credit Lyonnais kölcsönosztályában, a párisi gyönyörű székházban, mikor a világvállalat egyik igazgatója kijelentette, hogy hitelképesség tekintetében 1910-ben Budapestről a legjobb információkat adhatja."

4 A francia bankoktól 1911-ben 100 millió koronás aranykölcsönt vett fel a főváros 50 évi visszafizetés mellett. Ekkor nyílt lehetőség a jövedelmezőnek Ígérkező községesítési program folytatására, melytől hosszú távon a főváros fizetőképességének megőrzését várták. A városi háztartás 191 l-re egyensúlyba került, s ezen felbátorodva újabb 376 millió koronás közmunkaprogramot készítettek. A beruházások megvalósítását a közgyűlés