Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

208/ BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 23 011/1909-eln. sz. 209/ A névsorokban nem szereplő építészek az említetteken kívül: Medgyes Alajos, Nóvák Imre - Góth Jenő, Peez Samu, Pollák Manó, Reichl Kálmán, Reischl Gusztáv, Riva József, Voyta Adolf Károly és Wälder Gyula. 210/ Lavotta Gyula: Mit épített a főváros az elmúlt 25 év alatt? (In: Független Budapest 1929. dec. 25.10. lap) 211/ A már említett „építési hetes bizottság" és a pénzügyi és gazdasági bizottság - de főként az előbbi - játszott itt szerepet. 212/ Bp. szfőv. közgy. jkv. 1909. 1410-1412 sz.: 440. lap és 489. lap; Városi Szemle 1909. 659. és köv. lap 213/ Guthi Imre: Fővárosi Almanach 1910-12. i.m. 463. lap 214/ Guthi Imre: Fővárosi Almanach 1910-12. i.m. 439. és köv. lap. A bizottság teljes névsora: Alpár Ignác, Ehrlich G. Gusztáv, Feleki Béla, dr. Fischer József, Freund Vilmos, Gelléri Mór, Hauszmann Alajos, Heltai Ferenc, Kauser Gyula, dr. Neuschloss Kornél, dr. Pető Sándor, dr. Platthy György, dr. Quittner Zsigmond, Reiter Gyula, dr. Rózsavölgyi Manó, Steinhardt Antal, Ullmann Gyula, dr. Vázsonyi Vilmos, Wellisch Alfréd és a hivatalból kirendelt tagok: dr. Bódy Tivadar tanácsnok, a pénzügyi és gazdasági ügyosztály vezetője, Faller Ferenc tanácsnok, a jog- és iparügyi- és rendészeti ügyosztály vezetője, Krátky János, a mémöki hivatal műszaki tanácsosa; Wildner Ödön; előadója pedig Kabdebó Gyula. 215/ 16 707/1909-eln. sz. A nagyvonalú szociálpolitikai terveket Bárczy kezdeményezte, s megvalósításukban is aktív részt vállalt. (Wildner Ödön feljegyzése 1915. május; Fővárosi Hírlap 1914. évf. - újságkivágás. BTM Irat- és nyomtatványtára 83 426., 83 438. 3-4.) 216/ Lakásrazzia. (Pesti Napló 1910. okt. 2. 8. lap) 217/ Bp. Címtár 1909.134,146. lap; Bp. Címtar 1910.159, 171-172. lap 218/ 110 285/1909-eln. sz; Bp. szfőv. közgy. jkv. 1910. 801. sz. 281. lap 219/ Németh Lajos (szerk.): Magyar művészet 1890-1918. Bp. 1981.1. kötet 352-353. lap 220/ 1909. III. 14. BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 6384/1909-eln. sz. 221/ BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 6397/1909-eln. sz. 222/ Kabdebó Gyula: Bp. szfőv. kislakás- és isk. ép. i.m. 18. lap 223/ 1909. nov. 18-i előterjesztés. A felsorolt építészi tiszteletdíjak - az épület összköltsége függvényében - a következők: 400 ezer koronáig 4,6% 600 ezer koronáig 4,3% 600 ezer korona felett 4,0% Az építkezés megkezdésekor kifizetésre került 40, a tető elkészültekor 20, s átadáskor az utolsó 20%. (A hiányzó 20%-ot előlegként kapták az építészek.) BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 1516/1909-eln., 99 946/1909-eln. sz. 224/ Kabdebó Gyula: Bp. szfőv. kislakás- és isk. ép. i.m. 18. lap 225/ Ma Dózsa György út 226/ A tanács elé került előterjesztésből kitűnik, hogy - a közoktatási ügyosztállyal történt egyeztetés után - az „építési hetes bizottság" - fogadta el a terveket, s a mémöki hivatal ezután adta meg a formális jóváhagyást. BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 6155/1909-eln., 14 635/1909-mérn. hiv., 68 461/1909-III. sz. 227/ BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 5487/191 l-III., 101.416/1911 -III. sz.