Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

228/ BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 127 211/1912-DX sz. 229/ BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 125 941/1912-III. sz. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1913. május 20-i ülésén tárgyalta a fellebbezést, amikor az épület - berendezésekkel együtt - már elkészült. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának a Fővárosi Tanácshoz intézett leveléből idézünk: „Az iratokból megállapíthatólag az építkezés engedély nélkül történt és az építkezés engedélyezése körüli eljárásnál is történt eltérés. Felkérjük a fővárost, hogy a jövőben, ha fővárosi építkezésről van is szó: az építésügyi szabályzat rendelkezéseit betartani szíveskedjék." BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 2577/1913-eln., 9083/1913eln. sz. 230/ Az ilyen típusú előterjesztések főként a szociális célú kislakás- és szükséglakásépítkezéseknél ismétlődtek. Bp. szfőv. közgy. jkv. 1910. ápr. 27-i közgy. 799. sz. 280-281. lap; Bp. szfőv. közgy. jkv. 1911. júl. 5-i közgy. 1394. sz. 619. lap és okt. 11-i közgy. -101.261/1911-eln. előterjesztés, 1658. sz. 688. lap 231/ Az említett két építkezésen kívül is többször található erre utalás az iratokban. Az elnöki ügyosztálytól - Kabdebó és Wildner aláírásával - érkezett egyik iskolaépítési engedélykérésre az illetékes III. ügyosztály így válaszol: „az iskola és óvoda már felépíttetett, s így az építési engedély kiadása ellen észrevételünk nem lehet." BFL Tan. üo. közp. ir.IV. 1407/b. 106 027/1911-IIZ, 34 257/1911mérn. hiv. sz. 232/ Lavotta Gyula: i.m. 10. lap 233/ BFL Tan.üo. közp. ir. IV. 1407/b. 128 089/1911-eln., 1133/912-Xin. sz. 234/ 18 268/1911. és 68 941/1911. sz. tan. határozatok. BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. C 18 673/1912-Xm. sz. 235/ BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 18 733/1911-eln., 2741/1912-XIII. sz. 236/ A Magyar királyi Közigazgatási Bíróság elé 191 l-ben három ilyen ügy került: Grimm Mór és Steiner József budapesti építési vállalkozók, a zólyomi Pór Ödön faárugyáros és Szőllősi Lipót épületasztalos nyújtottak be illetékmentesítési kereset. Pór Ödön tanácshoz írott levél-mellékletében azt írja, hogy Kabdebó Gyula küldte el számára a költségvetési űrlapokat, ő azokat kitöltötte, s a mérnöki hivatalban úgy tájékoztatták, hogy azokat bélyeggel ellátni nem is szükséges. S bár mindezek után a munkára nem kap megbízást, a tanács kérését elutasítja, s az eljárás külön érdekessége, hogy az irat egyik aláírója Kabdebó. A bírósági döntés nem található az iratok között. BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 5707/1911-XIII., 4300/1912-XIII. sz. 237/ BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 122.287/1910-eln., 43.152/1911-eln.sz. 238/ Altalános feltételek Bpest szfőv. közönsége számára létesítendő épületek létesítésénél vállalati úton végrehajtandó munkára és szállításokra (1909. évi 73.403 sz. tanácsi határozat) Központi nyomtatványok 912. 3. lap 239/ BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 5163/1909-eln., 79 695/1909-eln., 99 946/1909-eln. sz. 240/ A kislakásokat a megszokottnál olcsóbban adhatták bérbe, az 1908/48. tc. ugyanis az önköltségi áron bérbeadott lakásoknál - a költségek megtérüléséig - adómentességet biztosított. A fővárosi lakáshiány és a nagyarányú szegénység miatt azonnal megindult a harc ezekért a lakásokért. Amikor az előjegyzéseket felvették, a tanács épületét zsúfolásig megtöltő tömeget nyolc rendőr is alig tudta megfékezni. (Fővárosi Hírmondó 1910. III. 7.1. lap)