Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Szücs György: A Rákosi Mátyás Művek

nak 28. évfordulóján a Szabad Nép vezércikke Lenin időszerűségét kötelezően Rá­kosi Mátyásban találta meg. A „Lenin zászlaja" című írás szerint „Lenint követni azt jelenti, hogy követjük a ma Leninjét - Sztálint; azt jelenti, hogy híven egy ember­ként követjük Lenin és Sztálin legnagyobb magyar tanítványát, Rákosi elvtársat..." 39 így, az eszme megszentelő ereje által Rákosit mégiscsak a legnagyobbakkal együtt emlegették, ünnepelték. A születésnapi készülődések közül nem hiányozhatott a dolgozók munkafelajánlása, amelyet Röder Béla, a Rákosi Mátyás Művek sztaha­novista esztergályosa indított el. A legszebb köszönet a munka, s az a tudat, hogy a jelszóvá vált név önmagában is a termelési eredmények befolyásolására képes. Ezek­ben a napokban milliók tanulmányozták életének eseményeit, s a munkahelyi meg­beszéléseken, gyűléseken dolgozták fel a jelenre vonatkoztatható tanulságokat, üze­neteket. („Hogyan készültem a Rákosi elvtárs harcos életéről szóló szeminárium­ra?" - számolt be Bolgár Lajos a R.M.M. dolgozója. 40 Az ajándékokat a Központi Vezetőség Akadémiai utcai székházában gyűjtötték össze. „Néhányszor estefelé, le­jött Rákosi elvtárs. Megnézte az ajándékokat. Minden ajándékot megnéz. Nem egy előtt hosszú percekig is elidőz." 41 Március 6-án a Magyar Történelmi Társulat ün­nepi előadóülést tartott, amelyen Molnár Erik felolvasásában lényegében a „Ráko­si Mátyás és a magyar történettudomány" című kötet anyagát ismertette. Andics Er­zsébet zárszavában nem elégedett meg a könyv történelmi láncolatának elfogadá­sával, saját gondolatmenetével újabb talapzatot épített Rákosinak, a magyar „tör­ténelmi akarás" szükségszerű beteljesítőjének. Beszámolója szerint Attila Hunyadi Mátyást foglalkoztatta, akire viszont Zrínyi Miklós tekintett példaként. Kölcsey Hu­nyadi Jánosból merített erőt, Kossuth is a történelmet tanulmányozta a börtönben. Petőfi a francia forradalmon nevelkedett, Ady Endre pedig Dózsa utódjának nevez­te magát. .Azonban kétségtelen, hogy egyiküknél sem találjuk meg azt az átfogé történelmi tisztánlátást, azt a tudatos, szerves és sokoldalú kapcsolatot a magyar nép történelmével, amelyet Rákosi Mátyás elvtársnak írásai, beszédei, egész politikai te vékenysége visszatükröz és ez nem is lehet másként." 42 Miközben az újságok rend szeresen közöltek képeket a készülő ajándékokról, a költők-írók tollat ragadtak, í képzőművészek ecsetet vagy mintázőfát és igyekeztek formát adni a bennük kavar gó (őszinte?) érzelmeknek, akárcsak képzetlenebb honfitársaik. Megtartották a szo kásos keresztelőket: a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Rákosi nevét vette fe! a középiskolai tanulók ösztönzésére Rákosi Mátyás tanúimányi ösztöndíj létesült, : főiskolások pedig Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdeméremben részesülhettek. A ünnepségek az Állami Operaházban tetőztek, ahol március 8-án este rendezték me a születésnapi köszöntőt. Dobi István megnyitója után Gerő Ernő mondott beszé det, amelyből széles ecsetvonásokkal megfestett lánglelkű vezér képe bontakozol ki. Ez a születésnap - kezdte - „egész népünk bensőséges, meghitt ünnepe" (vi család, apakép), de ugyanakkor az egész világ ünnepel, hiszen Ráknsi az „általánc emberi haladás ügyéért" harcol. Az ünnepnap hatalmas tömegmozgalom elindít* ja lett, amelyben a munkásosztály „a tömeghősiesség példáit mutatta a termelésbe

Next

/
Thumbnails
Contents