Az iratkezelők és irattárosok alapvető tudnivalói. Jegyzet az iratkezelők és irattárosok továbbképzéséhez (Budapest, 1988)

Festi Lászlóné-Csík Gergely: Modern irathordozók az iratkezelésben

A korszerű számítógépek kifejlesztése 1930—1940 között, párhuzamosan több országban is megindult. A háború által megsokszorozódott erőfeszítések eredményeként 1945. körül üzemelni kezdtek azok a számítógépek (ENIAC, EDVAC, COLOSSUS), amelyek megjelenésétől a számítástechnikai „forradalom" kezdetét számítjuk. Széleskörű polgári alkalmazásra az Egyesült Államokban az ötvenes évek elején, Európában néhány évvel később került sor. Napjainkban már az elektronikus számítógépek alkalmazásának színvonala és hatékonysága az ipari fejlettség egyik fokmérője. Mit tudnak a számítógépek, miért képesek arra, hogy az élet legkülönbözőbb területein sikeresen alkalmazzák azokat? Neumann János — a magyar származású matematikus, akinek elméleti munkái döntő fontosságúak voltak az első számítógépek megalkotásában — így ír: „A gép semmit sem tud csinálni, amit az ember gép nélkül meg ne tudna tenni, csak gyorsabban, vagy pontosabban, vagy valamilyen más módon célszerűbben fogja elvégezni." A számítógépnek a „valamilyen módon célszerűbb" feladatmegoldó képessége minőségi változást is jelent: korábban megoldhatatlan feladatok válnak megoldhatóvá csupán azáltal, hogy a megoldási idő csökkenésével az eredmény felhasználhatóvá válik, vagy azáltal, mert emberi erővel áttekinthetetlen adattömegek válnak közel egyidejűleg kezelhetővé. Az egymástól távol eső felhasználási területeken történő sikeres számítógép-alkalmazások lehetőségei Neumann alapkoncepciójában a „tárolt program" elvében rejlenek. Az elv szerint — mely azóta is a számítógépek működésének legfontosabb alapelve — a számítógép tárolóegységében elhelyezésre kerül a megoldandó feladat programja, vagyis az a parancssorozat, amelynek végrehajtása a feladat megoldását jelenti. Ugyanitt találhatók a megoldáshoz szükséges adatok is. A számítógép az egyes utasításokat — az előírt sorrendben — kiválasztja és végrehajtja. Az adott időpontban (aktuálisan) tárolt program bármikor kicserélhető egy másik programra: ez teszi képessé a számítógépet arra, hogy pl. gazdasági adatfeldolgozás után műszaki számításokat avagy szövegszerkesztést végezzen el. A számítógépnek a tárolható program két tulajdonságot kölcsönöz: a gép univerzális (általános célú) és automatikus. Az emberi beavatkozás nélküli működés „oka" tehát a gépben levő program. A számítógépeknek két további tulajdonságát is szokták hangsúlyozni. Az egyik arra a tulajdonságra hívja fel a figyelmet, mely szerint a gépben történő adatábrázolás egymástól megkülönböztethető, diszkrét számjegyekkel történik. Ezt fejezi ki a „digitális" jelző. A másik tulajdonság a műszaki konstrukció legfontosabb elemére utal. A lassan mozgó mechanikus alkatrészek elektronikus elemeket építenek be. Ezekben a jeltovábbítás az elektromos áram haladási sebességének nagyságrendjébe esik. A számítógép adott szempontból két fogalomkörrel írható le. Az egyik, amelyet az elektronikus áramkör, a másik, amelyet a program képvisel. Az elsőt összefoglalóan hardware-nek, a másodikat software-nek nevezzük. A hardware a számítógép műszakilag megalkotott, megépített technikai bázisának összefoglaló neve. Különböző egységekből áll, amelyek arra képesek, hogy a számítógép legalacsonyabb szintű utasításait közvetlenül végrehajtsák. A software a programoknak és a programrendszereknek összefoglaló neve. Ezek közvetlenül a hardware nyújtotta alaplehetőségekre épülve, vagy már meglévő software-re építve a számítógép használatának lehetőségeit bővítik. Egy számítógép teljesítőképességét a hard- és a software együttesen határozza meg. A számítógép felépítése Az első számítógépekben az elektronikus áramköröket elektroncsövek alkották. Az üzemeltető mérnökök legnagyobb feladata az üzemképes — mégpedig hosszú ideig üzemképes — berendezés biztosítása volt. Ezeket a gépeket sorolják ma az első generációs számítógépek közé. Ebben az időben maga a hardware jelentette a teljes számítógépet. A tranzisztorok megjelenésével az azokból épített második generációs számítógépek üzembiztonsága már lényegesen javult — miközben a gép méretei is számottevően csökkentek. Ekkor jelentek meg az első software termékek, amelyeket a gyártó cég a számítógéppel együtt szállít. A harmadik generációt az integrált áramkörök megjelenése és a software súlyának további növekedése jellemzi. A korszerű számítógépek vételárában a rendszerrel szállított software értéke meghaladja a teljes vételár 50%-át. Ugyancsak egyre több önálló - hardware-től független — software termék jelenik meg a piacon.