Az iratkezelők és irattárosok alapvető tudnivalói. Jegyzet az iratkezelők és irattárosok továbbképzéséhez (Budapest, 1988)

Dr. Szekeres József-Festi Lászlóné: Iratvédelem az irattárban és a levéltárban

a) A tisztítás A kezelés az irat, vagy kötet védő jellegű tisztításával kezdődik. Ennek során a száraz tisztítási módszer részesítendő előnyben. Először a felületekre lerakódott piszkot kefélés, porolás, leszívás, lefúvás vagy radírozás útján távolítjuk el. Csak a keményen ragadó piszok esetében kerülhet a nedves tisztítás alkalmazásra, amelyet alkohol, desztillált víz és semleges mosószer felhasználásával végezhetünk. A foltokat speciális oldószerek alkalmazásával távolítjuk el. b) A semlegesítés A második lépés a semlegesítés, amely az iratanyagok mérés útján megállapított ún. pH értékében jelentkező savak eltávolítását jelenti. Az ideális érték 7-es, amely semleges reakciót mutat. A 7 alatti pH érték a savas, a 7 fölötti pH érték a lúgos reakció jele. A pH 5,5 és 8 közötti értékek kedvezőnek ítélendők. Veszélyes lehet a magas savtartalom is. Kisebb eltérés esetén a pH érték javítását egyszerű átmosással vagy nedves tisztítással és átöblögetéssel is elérhetjük. Nehezebb esetekben olyan eljárásokat kell alkalmaznunk, amelyek kémiai semlegesítést eredményeznek. c) A fertőtlenítés A rovarok és mikroorganizmusok esetében a tisztítást fertőtlenítés útján végezzük, amelyhez egyrészt hatásos kémiai anyagok pl. érintési és lélegzeti mérgek, fertőtlenítő fürdetés, elgázosítás, másrészt fizikai anyagok pl. száraz vagy nedves hőhatás (meleglevegő, vízgőz) vagy ultraviolett sugárzás állnak rendelkezésre. Levéltárunk anyagának tömeges fertőtlenítését a fővárosi KÖJAL-lal kialakított együttműködés tette lehetővé. A fertőtlenítés a svéd GETINGE cég által gyártott túlnyomásos gázkamrában történik. A kamra nagysága 5,3 m

3

, mérete: 3100 X 1200 X 1800 mm. A berendezés különleges gázkeverékkel üzemel. A Sterivit gáz (NSZK vagy angol import) 15% ETO-t (etilénoxid) valamint 85% C0

2-t (széndioxid) tartalmaz és 25 kg-os acélpalackokban kerül forgalomba. A berendezést a teljes automatika jellemzi. A szükséges paraméterekbeállíthatók, a nyomást és a hőmérsékletet írószerkezet regisztrálja folyamatosan. A gázosítási folyamat a záróajtó automatikus bezáródásával indul. Ekkorra a kamra az előzetes felfűtés hatására el kell hogy érje a min. 25 C° hőmérsékletet. Ezt követően a szivattyú segítségével elővákuum létesül. Közben gázbeadagolás történik előre beállítható időben és mennyiségben. Egyidejűleg a nyomás folyamatosan emelkedik és eléri az előre beállított túlnyomás értékét. A behatási idő lejárta után beindul a vákuumszivattyú és utóvákuumot létesít. Az utolsó periódus a szellőztetés, melynek ideje ugyancsak beállítható. Ezt követően a záróajtó automatikusan kinyílik és a program befejeződik. A gázos fertőtlenítés eredményességéről a kezelt anyag közé elhelyezett biológiai (mikrobiológiai) tesztek segítségével lehet meggyőződni. Hatásosságát különböző vizsgálati eredmények megerősítették; a papír szerkezetére ez sem károsabb mint más fertrítlenítpci kijárás. Európa több országában e módszert alkalmazzák nemcsak levéltári, hanem múzeumi tárgyaknál is. d) A laminálás A tömeges konzerválás számára hatékony eljárás a gépi beágyazás, a laminálás. Ez az eljárás a károsodott irathordozókat védőfelületek felhordásával tartósítja, megfelelő védelmet biztosít és egyidejűleg a további károsodást is elhárítja. Míg az előbbi módszerek csak a kisebb károsodásokat küzdik le, addig ez a komolyabb problémákat is megoldja. Ez a módszer a felmerült aggályok ellenére — melyek a hőhatás és a fóliák alkalmazhatóságára vonatkoznak — a nemzetközi gyakorlatban elterjedt és állandóan tovább fejlődik. Az anyagot öblítés, szárítás, vasalás vagy préselés után készítjük elő laminálásra. Iratanyag esetén ún. szendvicset készítünk, vagyis az irat mindkét oldalát polietilén fóliával és vékony merített papírral - japán papírral borítjuk. Speciálisan kiképzett forrasztópákával a fenti anyagokat rögzítjük az iraton. A végleges kezelést az irat a laminátorban kapja meg. A laminátor lényegében egy nagyméretű melegprés kiegészítő hengerpárral ellátva, mely a meleg lapok között megoldvadt polietilén fóliát az iratra ill. a japán papírra rápréseli. Penész vagy korhadás hatására gyakran erősen hiányos iratoknál a hiányzó részeket még belaminálás előtt pótolnunk kell megfelelő típusú (vastagságú) japán papírral. A papíröntő gép a fenti munka-