Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Patak Gergely–Fekete J. Csaba: Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza
Védendő érték: az 1898-as térszerkezet A levéltári kutatást követően tizenkettő tervezési és használati fázist elemeztünk, melyeken a palota belső működése, funkcionális csoportjai és térbeli kapcsolatai követhetők végig. Ebből az szűrhető le, hogy az Ybl-féle negyedik ajánlati terv, valamint az 1876-os, 1898-as, 1927-es állapotok mutattak térszerkezetükben nagy hasonlóságot. A fedett belső udvar köré szervezett térkompozíció a főhomlokzat felől kettő, a többi oldalon egytraktusos volt mindkét szinten. A palotának öt bejárata nyílt, ebből kettő a földszintre vezetett. A három pincelejárat jelentősen alárendeltebb helyzetű volt, az egyik a kertből nyílt, a másik a főhomlokzat Lovarda felé eső ikerablaka alatt, a harmadik a Múzeum utcából. A főbejárat reprezentatív, kocsialáhajtóval kiemelt, és sarokrizalitokkal hangsúlyozott volt. Az épület szimmetriatengelyében, az épület másik végén ezzel szemben egy szolid kialakítású kerti lejáratot találhatunk. A leghosszabb enfilade a főtengelyben, a kocsialáhajtóval kialakított főbejárattól az előcsarnokon, a belső udvaron át a kerti átjárón és a kerten keresztül vezetett. A kert közepén szökőkút állt, a külső teret virágos parterek osztották részekre. A palotakert végét a már említett pavilon zárta. A főbejáratból kétkupolás, az előlépcsőt befogadó keskeny térbe jutottunk, mely az előcsarnokba vezetett. Az előcsarnok központi elosztó szerepet töltött be, amelyből centrálisán nyíltak a változatos térarányú terek a főhomlokzati traktusban és a belső udvar felé. A belső udvart a földszinten két, az emeleten négy oldalról oldalfolyosó vette körül, amelyek a kisebb privát és ki szolgáló terekhez, illetve lépcsőkhöz vezettek. A kert és a Múzeum utca felé felaprózott, felezett traktusszélességű szobák, míg a tér felé tágas, két traktusba szervezett termek nyíltak egybenyíló, enfilade kialakítással. A két szintet összekötő, fedett, szabályos kocka arányú átrium uralta és 12 méteres oldal méretével fogta össze mind a fő, mind az emeleti szintet. A földszinti terek átlagosan hatméteres belmagasságúak és változatos méretűek, közülük a kert felőli, csarnokszerű táncterem volt a legnagyobb.13 13 A kutatás teljes terjedelmében: Patak 2013. 97 A táncterem zenekari emelvény felőli része » IM FLT 5908
