Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Patak Gergely–Fekete J. Csaba: Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza
Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza Quadrigán kocsizó Apolló. Lotz Károly freskója az előcsarnok mennyezetén, ismeretlen fényképész felvétele, 1920-as évek Forster Központ 019.675 Séta a palotában és a palota körül A Pollack Mihály térre érkezve a palota legépebben fennmaradt eleme, a főhomlokzat, és Múzeum utcai oldalhomlokzata látható. Az egyemeletes főhomlokzat hálós tagolású, 2-5-2 nyílástengely osztású. A könyöklőpárkányok, az ablakok feletti övpárkány, az első emelet feletti háromrészes főpárkány és balusztrádos attika a látványt horizontálisan osztja. Függőleges irányban a sarokrizalitokon élszedett kváderarmírozás, az emeleti erkély szélein pilaszter, középen egy-egy korinthoszi jellegű oszlop tagolja a homlokzat síkját. A kocsifelhajtó olaszos hármas íve eltér az egyenes záródású nyílások rendjétől,14 tetején baluszteres korlát, sarkain mitikus szárnyas kerubok ültek, melyek 1900 körül eltűntek. A kocsifelhajtó két végét jelző ívelt kőszegélyen dekoratív négy világítótestes kandelláber-pár állt, mely a II. világháború során semmisült meg. A palota egyedi hellenisztikus megoldása a sarokrizalitok kettős ablakai, melyeket a földszinten kannelúrás féloszlopok, az emeleten kariatidák választják el és pilaszterek keretezik őket, felettük háromrészes szemöldökpárkány. Antikizáló elemek még a fűzött veszszőnyaláb profilú ablakkeretek, a gazdag ornemensü pilaszterek és az oroszlánfejes párkányok a kettős ablakok felett. A középrész öt nyílása egyenes lezárású, középen az erkélyre vezető ajtóval. Az emeleti nyílásokat balusztrádos, a földszintieket körfonatos mellvéd kíséri. A középtengelyben az attikát a gróf Károlyi-család címere díszíti, a különleges 11 ágú koronával, (mely a heraldika szabályai szerint hercegi rangot jelent) és két ülő nőalakkal. A sarokrizalitokat magas, franciás jellegű manzárdtetők zárják le, ma kovácsoltvas lándzsa díszítőszegély nélkül, melyet lehagytak az 1970-es évek rekonstrukciójánál. A rizalitok tengelyében egy-egy, volutákkal megtámasztott és íves timpanonnal koronázott tetőablak áll, az attika törpepilléreit az 1900-as évekig puttók díszítették. A középső tengelyben elhelyezett főbejárati kétszárnyú fakapu félköríves záródású márványbetétes és üvegezett volt, felette a félköríves részen üvegezett lunettával, mely a II. világháborúban elpusztult. A palotabelső korábbi állapota ma sajnos csak összefüggéstelen részleteiben (az átrium és pince helyiségeiben) látható, így az 1898-as állapot ismertetése tükrözheti csak a belső terek korabeli kialakításának nagyszerűségét. A kocsifelhajtó három boltozata alatt üvegezett tölgyfaajtón át tárul fel egy nyújtott, keskeny, lépcsőt befogadó, két csegelyes kupolával boltozott bejárati tér. „A bejáró egyik falán Lotz Károly a vendégszeretet és bőség, másikán a béke és háziasság jelképes alakjaitfesté. ”15 98
