Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
G. Lászay Judit: Egy Ybl-palota új élete. A Pollack Mihály téri Festetics-palota helyreállítása
Festetics G y « r <í y i; r ó f palotája A helyreállítás Az épületet évtizedek óta nehézállvány takarta elsősorban a homlokzat kőszerkezeteinek leromlott állapota miatt. A belső elrendezés alapvetően nem sokat változott amióta közintézmények használták, de a tükörterem kivételével a dísztereket és a nagy szobákat az igényeknek megfelelően válaszfalakkal kisebb terekre szabdalták. A második kapualjat megszüntették, a kocsiszínhez hasonlóan szinttel megosztották. Az udvart a könyvtár raktára számára teljesen beépítették. Az Oktatási Minisztérium 2000 novemberében megbízta az OMvH Elnökét a tervezéssel és a kapcsolatos művészettörténeti feladatok ellátásával. A feladatokat részben maga az Országos Műemlékvédelmi Hivatal," részben az annak keretein belül működő Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) látta el.12 Az Egyetemet 2002-ben akarták átadni. 2002-ben az épület tulajdonjogát is megkapta a Közalapítvány. A rendkívül szűk határidők következtében hol a beruházás pénzügyi, hol a program oldala „borult” fel.11 Az állandósult módosítási igények miatt „menet közben” készültek a végleges kiviteli tervek. A programok fokozatosan egyszerűsödtek, tisztultak. Hol a belátás, hol a szorongató határidők, költségek sodorták a realitás felé. Ez a folyamat (4 db programterv készült), végül is „jót tett” az épületnek, mert a kialakult, végleges program befogadhatóbbá vált. A program csökkenését főleg a szolgáltatások szűkülése jelentette: elmaradt a kollégium, a tv-stúdió VIP váróval, az étterem, az udvar alatti süllyesztett nagy előadóterem stb. 150 hallgatói és 50 oktatói létszám számára a pincében a kiszolgáló egységek, a földszinten két tanszék, a könyvtár és a büfé található, az emeleten különböző rendezvények megtartására alkalmas dísztermek és bálterem, valamint az igazgatás, egy további tanszék irodái és néhány tanterem. Az oktatóterek főleg az újonnan beépített tetőtérben kaptak helyet. A gépészet több központba csoportosított. Néhány igényes oktatástechnológiai program, épület-felügyelet stb. elmaradt, sajnos a talajnedvesség elleni utólagos szigetelés is.14 A műszaki, restaurátori felmérésekkel, vizsgálatokkal párhuzamosan megkezdődött a tudományos munka is. A KÖH Nyilvántartási A tükörterem. Sebestyén László felvétele, 2014 13 A szakemberek költség- és időtartam számításait a mai nagyberuházásoknál szokásos módon a döntéshozók figyelmen kívül hagyták, ami később a műszaki tartalom csökkentését, költségnövekedést és határidőcsúszást eredményezett. A Közalapítvány és a kivitelező Középületépítő Zrt. közötti vitás helyzet nehezítette az értékmentést. Néhány műemléki szempontból lényeges elem el is maradt: flóderozás, lépcsőházban a földszinti ajtók fedőfestése stb. 2002 februárjában a túlhajtott tempójú építkezés eredménye a tükörterem beázásához és két párkányának leszakadásához, restaurálási többletmunkához, vezetett. Az épület műszaki átadására csak 2004-ben került sor. 14 Részlet Gál Tibor építésztervező összefoglalójából. A szigetelést a Közalapítvány képviselője húzta ki, utólag ezt az egyetemnek pótolnia kellett a téren megépült mélygarázs miatt is. Később az eredeti terveknek megfelelően néhány tantermet is kialakítottak a pinceszinten, bár az odavezető folyosók gépészeti kiszolgáló jellegű megjelenése változatlan. 79
