Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
G. Lászay Judit: Egy Ybl-palota új élete. A Pollack Mihály téri Festetics-palota helyreállítása
és Tudományos Igazgatóságának munkatársai15 elkészítették a palota összes helyiségére, azok alkotórészeire, tartozékaira kiterjedő gondos, áttekinthető, részletes, fotókat is tartalmazó műemléki értékleltárt. Forráskutatások alapján, helyszíni megfigyelések és a restaurátori vizsgálatok figyelembe vételével elkészült a tudományos dokumentáció.16 Az épületben található berendezés és műtárgyak restaurálására szakáganként vizsgálat és restaurálási terv készült.17 Építéstörténet Festetics György 1862 februárjában megvásárolta a saroktelket18 s május 28-án már be is nyújtották Ybl Miklós tervét, építőmestere Wechselmann Ignác szignójával. A gróf 1867-ben megvásárolta a Tornacsarnok és a palotája közötti területet és kis díszkertet alakíttatott ki benne. A beadványi terv és a kivitelezett állapot közötti különbségek az összképet nem változtatták meg.19 Változtatások: a főhomlokzati erkélyrács a terven íves záródású motívumok sorából kialakított kőrács, a megvalósult vaskorlát. Az emeleti ablakok könyöklője alatti kötényben a terven szintén az erkélymellvéddel azonos motívumú kőrács húzódik, míg a létező megoldás egy osztott, középen plasztikus gyémánt-kvádert tartalmazó ablakkötény. Kis eltérés mutatkozik a földszinti ablakok köténydíszeinek esetében. Elmaradtak a homlokzat hangsúlyos sarokarmírozását a párkánykonzolok vonalában lezáró kis kartusok. Nem valósult meg az emeleti ablakok íves szemöldökpárkánya alatti felületet maszkos-indás romantizáló díszítése. Egy meg nem valósult pince alaprajz20 alapján látható, hogy Ybl egyrészt korrigálta a szabálytalan, trapéz alakú telekből adódó problémákat az épület faivastagságainak finom játékával és a szárnyak egymással bezárt szögeinek módosításával, összefogottabb alaprajzot alkotva. Gyökeres koncepcióváltásról tanúskodik a két pincealaprajz. Ybl először a főhomlokzatra egy erőteljesen kiugró kocsi-áthajtós erkélyt képzelt, az alaprajzon az erkély erőteljes alapozása szerint az erkélyt tartó pillérek elé, annak hangsúlyos párkányát tartó oszlopokat vagy féloszlopokat helyezett. Először egy sokkal tagoltabb, erőteljesebben megmozgatott főhomlokzatot tervezett a megépült, tagozatokkal finoman plasztikázott homlokzatú, a klasszikus itáliai reneszánsz palazzókhoz hasonlóan elsősorban tömbszerű monumentalitásával ható épület helyett. A másik nagy különbség a kapualj és a lépcsőház elhelyezése. A főfalak elhelyezkedése arra utal, hogy a főkapu és kapualj nem lett volna kocsiáthajtós. A Bródy Sándor utcai szárny és a kazánokat magába foglaló tömb alapfalai közötti nagy, helyiségnyi üres terület bizonyítja, hogy ott felette is hasonló elhelyezkedésű, nagyobb terek lettek volna, míg a megvalósult pince alaprajzon széles falakon nyugszanak a lépcsőház északi és nyugati főfalai. Mindez arra utal, hogy Ybl először a főszárny esetében szimmetrikus alaprajzi elrendezésre gondolt. A főkapuval szemben, annak tengelyébe helyezett háromkarú díszlépcső vezetett volna az emeletre, így nyilvánvaló, hogy az eredeti változat szerint a neoreneszánsz külső teljes összhangban állt volna a szintén neoreneszánsz belső kialakítással. A második pincealaprajz már az oldottabb, franciás elrendezéshez készült. Festetics György gróf palotája A homlokzatok helyreállítása az eredeti profilok és színezés szerint Ybl Miklós homlokzatterve egy világos, kőszínű homlokzatot ábrázol. A historizmusra jellemző a kőszerű, kőhatású vakolt homlokzatok alkalmazása. A restaurátori kutatások megmutatták, hogy a kész épület képe megegyezett a terven láthatóéval. A kor szokásának megfelelően rendezett sorokban rakott kő-tégla vegyesfalazatúak a főfalak. A homlokzatok állapota erősen leromlott, de a megmaradt elemek nyomán helyreállítható volt. A homlokzat tagozatai és díszítőelemei többféle anyagból készültek.21 Az egységes lábazat fölött kváderosztású, szintenként változó finomságú vakolat-homlokzat található. A párkány alatti volutás konzolok, alattuk a palmettaszerű elem és az emeleti ablakok feletti középső csigás konzol egy ismeretlen összetételű műkőszerű öntvényből készült. Sóskúti durvamészkő a koronázópárkány, az osztópárkány középső eleme, az erkély architektúrája, az emeleti ablakok szemöldökpárkányai, a nyíláskeretek, a felettük lévő konzolok, könyöklők, az azokat támasztó konzolok, a pinceablakok keretezése és a lábazat. A négy oszlopfejezet díszítése gipszből vagy gipsz kiegészítésekkel készült.22 A földszinti ablakkeretek pillérfejezetein és az erkély alatti falpilléreken a füzérek szintén gipszöntvények. „A kőarchitektúrát milliméteres pontossággal megfaragták, majd a beépítés után finomszerkezetű, stukkószerű vakolattal fél milliméteres vastagságban az egyszer már elkészült plasztikát még egyszer megmintázták .”23 Finom glettréteg fedte a vakolat és gipszelemeket is. Az eltérő anyagokból álló homlokzatokat, díszítőelemeket, oszlopokat világos kőszínű festéssel egységesítették. A kőszerű hatást fokozza, hogy a kőszerkezetek esetében az illesztő fugákat hangsúlyozták, a vakolatokat is kőszerkezet illesztéseket imitálva bekarcolták. A felújítás során erre a jellegzetességre nagy gondot fordítottak. Az erkélyrácsot finom barokkos-indás jellege miatt kovácsoltvasnak írta a szakirodalom, de egyértelműen öntöttvas munka, viszszakapta eredeti sötétzöld színét. A kapu lunettarácsának közepére újra a Festetics címer került.24 Az épület két kapuját vastag sötétbarna festék fedte. A tölgyből készült szárnyak tisztításkor előtűnt a szlavón tölgyből készült faragások mívessége.25 A szerkezeti helyreállítás után az eredeti megjelenésüknek megfelelően mindkét kapu visszakapta finom flóderezett külsejét. Az ablakok utólag mázoltak voltak, pallótokos faszerkezetek, tömör spalettákkal, frizes, táblás borítással, a funkcionális hierarchia szerint különböző igényességű réz díszvasalatokkal. A természetes tölgyszínükben megtartott ablakokat az eredetiek alapján újragyártottak, belső szárnyon hőszigetelt üvegezéssel, gondosan megtartva a palota megjelenése szempontjából nagyon fontos vékony, könnyed szerkezetet és kilincseket, vasalatokat.26 Az udvari homlokzatok visszakapták az eredeti nyílásrendszerüket: a kocsiszín elfalazott nagy félköríves ajtajait. A második kapualj szintmegosztásának kibontása után visszaállították az oldalhomlokzat jellegzetes hármas nyílásmotívumát, benne a befalazott üvegfalszerkezet alapján rekonstruált hiányzó részekkel, flóderezett felülettel. Az istállószárny földszintje ma könyvtár,27 ezért nagy üvegfalakat kaptak udvari nyílásai. 80
