Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Ritoók Pál: Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérháza, 1872–1874
D E G E N F E L D - S C H O M B U R G IMRE GRÓF P A L O T A B É R H Á Z A A palota második és a bérház harmadik emeleti alaprajza, első változat * BFL XV. 17.b.312 ÉB 1279/1872/d A Degenfeld-palota megvalósult alakja a historizáló neoreneszánsz városi paloták egyik példája: a főemelet a második emelet, legalábbis a homlokzat kiképzése első pillantásra ezt sugallja. Az első emelet a lábazati zóna részeként szinte egyenrangú a földszinttel, csak a három középső tengely előtti, konzolokon ülő erkély sejteti, hogy mögötte is reprezentatív kialakítású szint húzódik. A szétválasztás így már nem olyan éles, mint az első terv szerint lett volna, de a két ház továbbra is két udvar köré szerveződik, amelyeket a kocsiszínek fölé épített középszárny választ el. A mai Bródy Sándor utcai kocsiáthajtóból hatalmas előcsarnokba jutunk. Innen nagyszabású, kényelmes főlépcső visz az eredetileg a teljes déli oldalt elfoglaló palotarész emeleti lakosztályaihoz. A palotaudvar Bródy Sándor utcai oldalán gyönyörű öntöttvas oszlopokon álló, széles folyosó húzódik. A Puskin utcai, szokásos módon kialakított körfolyosós bérháztömbbe eleve csak gyalogos átjárón lehet bejutni. A Degenfeld-Schomburg palotabérház figyelemre méltó vonása, hogy a mai Pollack Mihály térre néző főhomlokzata méltóságteljes ugyan, de visszafogottan formált, a Puskin utcai oldal pedig egyenesen szűkszavú. A Degenfeld-ház homlokzatát a közeli Festetics-palotával vagy Károlyi Alajos palotájával összevetve azt mondhatjuk, hogy szinte alig van benne valami palotaszerű. Építészeti hozzáállásában azokat a pesti klasszicista arisztokrata palotákat idézi, amelyek homlokzatukkal nem hivalkodnak a Belváros vagy Lipótváros polgári bérházai között, azok közé simulnak, de eleganciájukkal vagy egy-két finom megoldással az értő szemnek elárulják, hogy bennük „más emberek” laktak. A Degenfeld-palota értékei: a kapualj, az előcsarnok, a főlépcsőház tágassága, nagyvonalúsága és a palotaudvar öntöttvas loggiája csak akkor válnak nyilvánvalóvá, ha belépünk az épületbe. 148
