Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Ritoók Pál: Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérháza, 1872–1874
DeGENFELD -SC HOMBURG I M R E GRÓF PA LOTA 8ÉRH ÁZA A Degenfeld-Schomburg palotabérház nem példa nélküli, de viszonylag ritka megoldása volt az istálló elhelyezése. A lovakat a palotaudvaron kifogták a hazaérkezett kocsiból, amit aztán kézi erővel betoltak a kocsiszínek valamelyik állására. A lovakat a két udvart elválasztó szárny földszintjén, a kocsiszínektől jobbra nyíló kényelmes rámpán vezették le a bérházudvar keleti oldalán kialakított alagsori istállóba. így a palotarész lakóinak viszonylag kevés jutott az állandó istállószagból, a lovak horkantásaiból. Mivel a négyállásos kocsiszínek a bérházudvar felé is nyithatóak, a kocsik mosása és szárítása is a bérházudvaron történhetett. 1878. május 9-én Feszty Adolf építész sajátkezű aláírásával készült a „2. lépcsőházba készítendő felölvilágítás tervezete”, amely valószínűsíthetően a bérház részben valósult meg. 1910-ben liftet alakítottak ki a bérházi rész főlépcsőházában. 1925-ből és 1951-ből maradtak fenn lakás-átalakítási, majd 1961-ből lakásmegosztási tervek. 1992- ben a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ végzett iroda átalakítást, de az évtizedek során a fentieken kívül számos olyan változtatás történt az épületben, amelyre vonatkozóan nem maradt fenn dokumentum.10 Az épület 1996-ban műemléki védettséget kapott. A lakóház a későbbiekben nem csak érdekes magánszemélyeknek, de fontos intézményeknek is helyet adott. A háború után a harmadik emeleten nyert elhelyezést a Szabó Dezső Népi Kollégium. A Műemlékek Országos Bizottsága 1949-es megszüntetése után szintén a palotabérház harmadik emeletén működött a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, majd annak megszűnése után, 1954-től az Építészeti Tanács Titkárság Műemléki Csoportja. Ebből jött létre 1957-ben az Országos Műemléki Felügyelőség, a mai Forster Központ jogelődje. Ugyanitt működött 1954-től a Művészettörténeti Dokumentációs Központ is, amely a Magyar Tudományos Akadémián belül 1969-ben létrehozott, eredetileg Művészettörténeti Kutató Csoport néven szereplő intézmény, a mai MTA BTK Művészettörténeti Intézet előzménye volt." A palotabérház homlokzata, első változat * BFL XV.l7.b.il2 ÉB 1279/lS72/g 10 BFI.XV. 17.d.329 36528/1-34 II Nag yon köszönöm Bardoly Istvánnak, hogy megismertetett a számos itt elhelyezett intézmény történetével. 149
