Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Ritoók Pál: Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérháza, 1872–1874

Degenfeld-Schóm burg Imre gróf palotabérháza

Lipszky, Johann: Pest Buda belterülete áttekintő térképének részlete, 1810 BFLXV.Hxd.24l/cop4

Pest-Buda-Óbuda áttekintő árvíztérképének részlete, 1838 BFLXV.lCxd.241/4a

A palotabérházat építtető Degenfeld-Schomburg Imre gróf Degenfeld Miksa Kristóf (1766-1815) és Teleki Anna grófnő (1780-1841) házasságából született. Imrének két testvére volt: Ottó (1801-1849) és Pál (1814-1880). Imre azzal vívott ki magának közmegbecsülést, hogy az 1850-es években bátran kiállt a szabadságjogok mellett, s ezzel sokaknak példát is mutatott. Az egyik legjelentősebb tokaji szőlőbirtokosként ő alapította 1857-ben a Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesületet. Családja mindig szoros kapcsolatban állt a református egyházzal. Imre 1859-ben a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett. 1834-ben feleségül vette Bökönyi Beck Paulinát (1815-1856). Imre 1865 és 1869 között tagja volt a képviselőháznak, majd visszavonult a politikától. Vérmérgezésben halt meg Sándor (később Bródy Sándor) utcai palotájában. Egyik lányát, gróf Degenfeld-Schomburg Ilonát (1839-1913) Tisza Kálmán (1830-1902), a későbbi miniszterelnök vette feleségül 1860-ban.7

A palotabérház tervezésekor legegyszerűbb megoldásként a kétféle funkció két udvar köré csoportosítása kínálkozott. Ezt Ybl a Degenfeld- Schomburg-palota első tervváltozatánál a két épület teljes szétválasztásáig vitte, amit a homlokzatok is tükröztek volna.8 A két azonos párkánymagasságú épület közül a Bródy Sándor utcai palota kétemeletes, a Puskin utcai bérház háromemeletes lett volna. Ezzel a homlokzatképzéssel a palota a Bródy Sándor utca túloldalán álló Festetics-palotához igazodott, de már olyan kétemeletes változatban, amelyen a második emelet nem alárendelt szerepű, hanem egyenrangú az első emelettel. Ehhez a megoldáshoz nem járult hozzá a hatóság. 1872. június 26-án Degenfeld Imre nevében Ybl Miklós sajátkezű aláírásával új, mindkét fronton háromemeletes bérház tervének elfogadásáért folyamodott. Az építési engedélyt a tanács 1872. július 7-én adta meg. A kivitelezést Wechselmann Ignác (1828-1903) építőmester végezte. Az elkészült épületre 1874. október 23-án kapták meg a lakhatási engedélyt.9

7 Kenyeres 1969.869-870. p„ Pölöskei 1985. 12. p. 9

http://hu.wikipedia.org/wiki/Degenfeld_család

8 BFL XV.17.f.331.b 41/Dl08. Különösen 31-32.

Ybl Ervin monográfiájának megírása óta az iratok jelentős része elveszett, ezért az építéstörténet legjobb összefoglalása nála olvasható: Ybl 1956. 58-59. 141. p. Az épületről lásd még: Ritoók 1991. 53- 55. p., RrroÓK 199111.

147