): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
A legfontosabb összeírások Budán: nem nemesek összeírása, 1803. Országgyűlési szállások jegyzőkönyvei, 1805., 1828. évi országos összeírás. Fontosak az 1857. évi országos népszámlálás felvételi ívei. Pesten ezek nem maradtak fenn. Óbuda esetében a legkorábbi összeírás az 1787-1788. évi népmozgalmi nyilvántartás. A szőlőművelő lakosság jövedelmeiről tájékoztatnak a szőlődézsma összeírások (1786- 1849). Dikális (hadiadó) összeírások is rendelkezésre állnak az 1776-1849 évekből. 1848- 49-től fogva több összeírás is fennmaradt. adatbázis! ■ Gyámügy, szegénygondozás Az árvák ügyeinek intézése, az árvapénzek és hagyatékok kezelése az 1703. évi kiváltság- levél értelmében mindkét város esetében a tanács feladata volt. Fontos irategységek a végrendeletek (1696-tól), valamint leltárak (inventaria, 1708-tól), másrészt az árvairatok (actapupillaria, 1753-tól) gyűjteményei. Budán az árvavagyon kezelését eleinte egy tanácsnokra, majd a népesség számának gyarapodásával önálló tisztségviselőre, árvagyám/árvaatyára bízták az Árvahivatal 1760-ban történt felállításáig. Pesten az első árvaszámtartót 1740-ben nevezték ki. Az Arvabizottmányt - véleményezési hatáskörrel - a tanács 1822-ben hozta létre. 1850 után a gyámügyek kezelését az osztrák törvények alapján a cs. kir. törvényszékek teendői közé sorolták, majd 1861-1872 között a városi törvényszék volt illetékes. Városi bizottmány ellenőrizte a Szegényház működtetésével, a felvételekkel kapcsolatos tevékenységet is. Az óbudai árvaatyák sokféle elszámolása közül a legrégebbiek már a 18. század közepétől fennmaradtak. 1861-től az árvaügyek intézése a tanács szerveként működő Arvaszék- hez került, amely felett Óbuda Mezőváros Törvényszéke gyakorolt felügyeletet. ■ Városgazdálkodás Buda város esetében az Alkamarási Hivatal végezte a város egészének működésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat, s 1710-től működtette a polgári kórházat (később a Szent János Kórházat) és a Szegényházat is. Az Adóhivatal és az Alkamarási Hivatal tevékenységét a Kamarai Hivatal fogta egybe. Pest város esetében a kamarási hivatal egyidős a polgárság 1688. évi megszervezésével. Legértékesebb állaga az a számadássorozat, amely a város évi bevételeiről és kiadásairól 1703-1873 között készült. APest Városi Adóhivatal az 1820-as években különült el a kamarai hivataltól. APest Városi Számvevőség iratai között maradtak fenn az 1862-1873 közötti évekből a város által kötött szerződések másolatai. / Óbuda, földesúri fennhatóság alatt lévén csekély jövedelemmel rendelkezett, így csak 1803-tól rendszeresítették a városgazda tisztségét. Az óbudai jobbágyok földesúri terheiket egy összegben váltották meg, ez volt a taksa (Grundgeld). 6
