): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
■ Városi rendészet A városi rendészet legfőbb hatósága mindkét városban az 1703. évi kiváltságlevél óta a városkapitány volt, akinek első hivatali utasítása 1729-ből maradt fenn. A XIX. század első felében létrehozták az egyes városrészek alka- pitányságait is. A szabadságharcot követően a városi rendőrség csupán igazgatásrendészeti feladatokat látott el. A bűnüldözési és politikai rendészeti feladatokat az 1860-as évek közepéig cs. kir. szerv (Polizeidirection) látta el. Pest városa kényszerítő dologházat is fenntartott. ■ Piac- és vásárfelügyelet A város életében fontos szerepet játszottak az országos és helyi vásárok, piacok. A tanács hatáskörébe tartozott ezek hatósági felügyelete. Ezen tevékenységgel összefüggésben említendő a Pest városi piacfelügyelő 1789-1884 közötti időszakból fennmaradt iratanyaga, továbbá a Pest Városi Vásári Bizottmány 1768-1813 közötti jegyzőkönyvei. ■ Ingatlannyilvántartás ^ adatbázis! Buda város belterületére vonatkozó legfontosabb nyilvántartások a telekösszeírások (1709-től) és a telekátírási jegyzőkönyvek (1705-től). Építészet- és gazdaságtörténeti szempontból jelentős értéket képviselnek az 1776 után fennmaradt telekbecslési jegyzőkönyvek. A telekhivatal feladata volt a jelzáloghitelek (betáblázások) nyilvántartása. A török uralom után Pesten a telekkönyvi ügyeket a privilégium visszanyeréséig (1703) a Budai Kamarai Adminisztráció intézte. 1850 és 1860 között a telekügyek a cs. kir. bíróságok hatáskörébe tartoztak. A legrégebbi telekkönyvi iratok az 1694-től vezetett belvárosi telekkönyvek. A telekátírási jegyzőkönyveket 1767-től kezdve kezdték el vezetni. A telekfelmérési könyvek 1769-1811 között készültek. A telekösszeírásokat szintén a telekkönyvi hivatal készítette a Pest városi házingatlanokról 1822-1876 között. Óbudán az úrbéres földek átruházása egészen 1848-ig csak földesúri engedéllyel történhetett, így a község területén fekvő ingatlanokhoz fűződő minden jog, illetve a változások nyilvántartása a földesúri telekkönyvben (Grundbuch) történt. 11031 sz. Hirdetmény. Hogy a városligetbe mono társaskocsik állomási helyein tapasztalt tömeges összetódulásból netán támadható rendetlenség és szerencsétlenségeknek eleje vétessék: a főkapitányság részérói ezennel elrendeltetik; miszerint: Minden társaskoesi tulajdonos köteleztetik vendégeinek mind a város mind pedig a ligetben levó állomási helyeken a kocsi elindulása előtt nyomtatott jegyeket adni, s csak ily jegygyei ellátott egyén szálhat a kocsiba. E jegyek közvetlen a kocsi elindulása előtt elszedetnek. Minden társaskocsinál csak annyi jegy szolgáltathat ik ki, mennyi mind a társaskocsi feliratán mind magán a jegyen határozottan ki van tüntetve; — több jegyet kiszolgáltatni az illető tu- lajdonosnak tilos. Az egyszer megvett jegyért a pénz a koesi el- indulása előtt vehető ismét vissza, vagy cserélhető be a következő kocsira érvénynyel bíróval. A koesi elindulásával a jegy érvénye az elkésett kárára megszűnik. Kutyákat a társaskoesikra felvenni nem szabad. . .. . , Ezen rendelet 18(S6-iki Junius 17-ikén érvénybe lép. Mi ezennel közhírré tétetik. Pest, 1866. május 31-én. A főkapitányság. Pest városi közlekedésrendészeti intézkedés, 1866 7
