): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
volt többet szó új épület létesítéséről, s 1976-ban ezen részleg véglegesítése mellett döntöttek. Az 1970-es évek folyamán a raktárak mellett mikrofilmező, restauráló és könyvkötő műhely is létesült. Ezt követte 1989 és 1991 között a hazai levéltártörténet második legnagyobb iratköltöztetési akciója. Sor került a bazilikái altemplomban senyvedő iratok fertőtlenítésére, s más iratcsoportokkal együtt a levéltár állományának zöme az egykori józsefvárosi Misura-féle kocsigyár Leonardo da Vinci közi átalakított épületébe került. Ez azonban nem jelenthette az elhelyezési gondok végleges rendezését, így a levéltárvezetés ismét felvetette egységes, központi levéltárépület létesítésének gondolatát. 1998-ban végül a XIII. kerületi Teve utcára esett a választás, amelyre vonatkozóan az új tervpályázatot a Kőris János vezette Budai Építész Műhely nyerte el. A megvalósítást a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tehervállalása tette lehetővé. Az alapkövet Demszky Gábor főpolgármester 2002. október 11-én helyezte el, s az új létesítmény 2004-ben nyitotta meg kapuit. A LEVÉLTÁR LEGJELENTŐSEBB IRATEGYÜTTESEI Városegyesítés (1873) előtti iratok: Buda, Pest, Óbuda levéltárai ■ A városi tanács, testületek, hivatalok adatbázis! A városi önkormányzat a régi időkben a céhes polgárság soraiból önmagát kiegészítő testülettel, az electa communitasszal volt azonos. Ez választotta meg a tanácsot (magisztrátust), a város fő irányító szervét, amely az 1703. évi kiváltságlevél és az azt követő kiegészítő rendelkezések alapján irányította a város életét. A legfontosabb tisztségviselők a bíró, a polgár- mester, a. jegyző, a szószólók és a városrészi esküdtek voltak. ■ A város lakosai A pesti és budai városi polgárjoggal rendelkezők nevét és adatait az 1687-től 1848-ig vezetett polgárkönyvek tartalmazzák. adatbázis! Buda sz. kir. főváros által adományozott polgárlevél, 1843 5
