): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
A Gutenberg-otthon homlokzati tervrajza, Gutenberg tér (Vágó László és Vágó József terve), 1906 A Törvényhatósági Bizottság közgyűlése hozott döntést valamennyi infrastrukturális beruházásról, és állást foglalt minden jelentős városrendezési, telekrendezési, középítészeti kérdésben is. A törvény a Közmunkatanács felügyelete alá tartozó ügyekben a kezdeményezés és javaslattétel jogát a városok középítészeti bizottmányai elé utalta. 1890-től a Fővárosi Közlöny ismertette kivonatos formában a bizottmány ülésein történteket. Az egyes ügyek érdemi iratai a tanácsi-polgármesteri ügyosztályi iratok között találhatók. Ezekben tükröződnek a Fővárosi Közmunkák Tanácsának állásfoglalásai is. A fővárosban a városegyesítéstől a 2000-es évek elejéig engedélyezett építkezések tervei és a vonatkozó engedélyiratok az Építési ügyosztályok tervtárában találhatók, a jelenlegi helyrajzi számok rendjében lerakva. Az irategyüttes egy adott épület eredeti építési tervein túl a későbbi átalakítások, bővítések, bontások, portálépítkezések stb. építészeti és tartószerkezeti terveit is tartalmazza. A Nagy-Budapest kialakításával a fővároshoz csatolt területekre vonatkozóan a tervtár csak 1950 után keletkezett terveket őriz, a korábbi építésügyi iratok - esetlegesen - az elődtelepülések iratai között lelhetők fel. A főváros által emelt középületek (kórházak, iskolák, templomok, bérházak, fürdők, tűzoltóságok stb.) terveit a Közületi Tervtár gyűjteménye tartalmazza. A tervtár városegyesítés utáni gyűjteményének fontos részét képezik még a Fővárosi Közmunkák 19
