): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
Tanácsa, a Polgármesteri tervtár, illetve a Mérnöki Hivatal tervei. Néhány építész tervhagyatékát is őrizzük. Közülük kiemelkedik a 19. századi romantika és historizmus egyik legnagyobb hazai építőművészének, a számos budapesti épületet is tervező Ybl Miklós hagyatéka, amelynek adatbázisa már online is elérhető. Gyűjteményünk további jelentős sorozatait képezik az építési vállalkozóktól és vállalatoktól átvett irat- és tervtárak (például a Havel Lipót és a. Sorg Antal cégek tervei). Az 1950 utáni időszak fővárosi építészet-, várostervezés- és műemlékvédelem-története szempontjából a VB. VIII. Városrendezési és Építészeti Főosztályának és a műemlékvédelem fővárosi szakszervének (Budapesti Műemlékfelügyelőség), valamint néhány tervező- és kivitelezővállalatnak (pl. a Budapesti Városépítési Tervező Iroda, Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat) a terv- és iratanyaga bír a legnagyobb forrásértékkel. Telekkönyvek A levéltár őrizetében lévő betétek városrészenként a következők: budaiak 1871-1921; óbudaiak 1875-1921; pestiek 1878-1926; Újpest 1883-1950; Rákospalota 1885-1934; továbbá: az 1920-as évektől 1972/73-ig vezetett Duna-balparti, Duna-jobbparti és peremkerületi telekkönyvi betétek (úgynevezett ősbetétek és az 1960/70-es években újraszerkesztett betétek), valamint irattári segédleteik, továbbá az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor készült tulajdoni lap tervezetek; 1973-tól vezetett papíralapú tulajdoni lapok. Az átadott tulajdoni lapok lezártak, vezetésük megszűnt. Az érvényes telekkönyvi állapotot igazoló tulajdoni lap másolatért továbbra is az illetékes földhivatalhoz kell fordulni. A telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló alapiratok az 1961-1972 közötti időszakra vonatkozólag kerültek levéltárba. (Az 1924-1972 között alapított társasházak alapító okiratai a Budapesti 1. számú körzeti földhivatal őrizetében találhatók.) Az 1870-es évek elejétől véglegesített rendszer alapján a telekkönyvi betétek A, B és C lapokra tagozódnak. A/ Birtoklap az ingatlan azonosító adatait tünteti fel. B/ Tulajdoni lap, ide jegyezték fel, ha a tulajdonos kiskorú volt, vagy gondnokság alatt állt, ha az ingatlant eladták, vagy az eladást megszorították, ha az ingatlan terhelési tilalom alatt állt, ha valakinek elő- vagy visszavásárlási joga volt. C/ Teherlap, az ingatlanra betáblázott terheket, pl. a jelzálogot, a szolgalmakat, a telki terheket tünteti fel. Térképek adatbázis! A törzsállományt - minden valószínűség szerint - az 1911-ben felszámolt Mérnöki Hivatal által őrzött térképek alkotják. A hagyományos térképek mellett szabályozási terveket, helyszínrajzokat is őrzünk. Elsősorban a fővárosi közigazgatás mindennapi működése során keletkezett, fővárosra vonatkozó anyaggal rendelkezünk. A 18. század végétől a városegyesítésig terjedő időszak jellemzője a kéziratos szabályozási és telekosztási tervek, valamint a tájékoztató célú várostérképek. Igen jelentősek a városegyesítéshez kapcsolódó felmérési illetve ingatlan-nyilvántartási térképsorozatok, majd ezt követően a városgazdálkodáshoz és -tervezéshez kapcsolódó térképsorozatok, 20
