): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
A bírósági szervezethez kapcsolódtak az ügyészségek. A jogszolgáltatási iratanyag kutatásának alapja általában a perben, eljárásban szereplő személyek neve. A perek lezárása után a teljes peranyag (amely selejtezés folytán sokszor csak az ítéletpéldányokra korlátozódik) általában az elsőfokú eljárást lefolytató bíróságok iratanyagában található. ■ Bíróságok cr* adatbázis! Budapesti Királyi ítélőtábla 1890-től illetékessége a balassagyarmati, a budapesti, a budapesti kereskedelmi és váltó-, a besztercebányai, az egri, az ipolysági, a kalocsai, a kecskeméti, a pestvidéki, a székesfehérvári, a szolnoki, valamint a fiumei törvényszékre terjedt ki. Az ítélőtábla által 1916-1950 között másod- vagy harmadfokon tárgyalt büntető és polgári perekben hozott határozatok (ítéletek) csaknem teljesen fennmaradtak, így az iratanyag hiánypótló a megsemmisült elsőfokú peranyagok tekintetében, a területi illetékességéből adódóan Budapesten jóval túlmutató jelentőséggel. A törvényszékek Polgári perekben 1872-től a Pesti, majd 1875-től Budapesti Királyi Törvényszék; kereskedelmi és váltóügyekben 1841-től 1871-ig a Pesti Elsőbíróságú Királyi Váltótörvényszék és utódszervei (csekély mennyiségű iratanyaggal), majd 1915-ig a Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék, azt követően pedig a Budapesti Királyi Törvényszék járt el. A Törvényszék iratanyagában található a legteljesebb hazai polgári kori peres iratsorozat. Az I. világháború előtti időszakból csak a vagyonjogi és a házassági bontóperek iratai maradtak fenn. 1935 után az anyag töredékes. A büntetőbíráskodás 1917-től találhatók nagyobb számban iratok a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék anyagában. A fiatalkorúak bírósági anyaga 1923-től teljes. A büntető bíráskodás tekintetében a két világháború közötti időszakból maradt fenn jobban iratanyag. A dualizmus időszakából csak kisebb (Büntetőtörvényszék) vagy nagyobb (Büntető Járásbíróság) töredék. A járásbíróságok Budapest egyesítése (1873) után a csekélyebb súlyú polgári és büntetőügyek vitelére jogosított alsó fokú bíróságokat a kerületekre utaló névvel jelölték meg: I-IL, III., IV, V, VI-VII. és VIII-X. Kerületi Járásbíróság. 1914-ig csekély mennyiségű peres iratanyagaik kizárólag sommás pereket, ezt követően a polgári eljárás alá tartozó kisebb értékű gazdasági, illetve más (pl.: sajtó-) ügyeket tartalmaznak. A Budapesti I-III. Kerületi Királyi 13
