Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje, 1907–1912 - Perczel Olivér: A budapesti Állatkert építésének története
H A régi Állatkert helyszínrajza, 1895 BFLXV.16.e.251/28 részlet, H A személyzet a Pálmaház előtt FÁNK fotógyűjtemény H A régi fácánház rajza FÁNK fotógyűjtemény 56 181 korona 90 fillérért vásárolta meg az összes állatot és a területen található ingóságokat. Ekkortól beszélhetünk Budapest Székesfőváros Állatkertjéről. Bárczy István „a városfejlesztő polgármester” és a város vezetősége egy teljesen új intézményt kívánt létrehozni. Az állatkerti személyzet öltözékét is rendezték, mivel előzőleg az őrök saját öltönyükben teljesítettek szolgálatot, csak a sapkájuk volt egyforma. Az új intézménynek ez az igénytelenség nem felelt meg, és az egyensapkák is elhasználódtak már. Ezért a tanács elhatározta, hogy az alkalmazottak számára sapkából, zubbonyból, mellényből s nadrágból álló egyenruhát szereznek be. Ebben az időkben a személyzet 29 főből állt: Rátonyi Zoltán igazgató, 1 fő könyvelő, 2 fő tisztviselő, 1 számtiszt, 16 állatőr, 1 kertész, 1 portás, 1 hivatalszolga, 2 kocsis, 2 éjjeli őr, 1 karbantartó munkás. A külföldi állatkertek vizsgálata céljából Rátonyi július 11-én tanulmányútra indult, amelynek fedezésére 600 koronát utalványoztak ki számára. Ugyanekkor a polgármester felkérte dr. Bódy Tivadar tanácsnokot is a „külföldi fürdők és állatkerti intézmények tanulmányozására” A két utazás összekapcsolódott, és egy hónaposra nyúlt. A közgyűlés október 30-án tartott ülésén tárgyalt újra az állatkertet érintő ügyekről. Elhatározták, hogy a lebontásra ítélt Ős-Budavára mulató helyén részben mutatványos-telepet hasítanak ki, a megmaradt területet pedig az új, modern állatkert céljaira fogják hasznosítani. A terület rendezésére és parkozási munkálatokra, az állatok elhelyezése céljából emelendő épületek építési költségeire, valamint a felmerült összes költségekre a közgyűlés 500 000 korona hitelt engedélyezett, és utasította a tanácsot a tervrajzok elkészítésére. Az állatkert kezelésére vonatkozó szabályzat kidolgozására is felhívták a tanács figyelmét. A közgyűlésen megszavazott összeget a sürgős feladatokra fordították, és elkezdték az elefántház körüli vaskerítés magasítását, a nagy tó zsilippel való ellátását a leeresztések céljából, a rossz ketrecek kijavítását, festését, a bagolyvár összedőléssel fenyegető kősorainak elszállítását, a medvebarlang és a sasketrec javítását, valamint a fácánház tetejének kátránylemezekkel való azonnali befedését. Év végére új kutyaólat emeltek, a cirkusz épületét tatarozták, megerősítették, és a már említett tókövezéssel készültek el. Közben lebontották az addigra már kétes hírű Ős-Budavára épületeit is, az annak helyiségeiből kikerülő lámpák, kerti bútorok, és más ingóságok megvételére 5000 koronát utaltak ki az állatkert vezetőségének. A terület egy részét felparcellázták a mutatványos-telep céljára, és huszonnyolc bérlőnek kiadták, akik 1908 őszétől megkezdték az építkezést. Az állatkert épületeit és az állatokat tűzkár esetére is biztosították. Az épületeket 11 864 koronára, az állatokat pedig 51 890 koronára értékelte az Osztrák Elemi Biztosító Rt. az 1907-1913 közötti időszakra. 72
