Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje, 1907–1912 - Perczel Olivér: A budapesti Állatkert építésének története
igo8 1908-ban folytatódtak az átalakítási munkálatok: az építkezések során gondoskodni kellett a munkások elszállásolásáról, ezért a volt zsiráfházat átalakították munkásszállássá, de ideiglenesen itt kapott helyet az építésvezetőségi iroda is. A gazdasági épületek közül felépült egy lakóház (18 őr számára), egy istállóépület (kocsiszín és műhely), egy konyhaépület raktárral és egy jégverem. Több épületet elbontottak, illetőleg folytatták a parkrendezési munkálatokat is. Az alkalmazottak létszámát öt személlyel bővítették. Az év elején a közgyűlés határozott arról is, hogy a faszerkezetű cirkusz épületét a bérlő, Beketow Mátyás lebontatja, majd helyette egy új vasszerkezetűt építtet május végéig a mutatványostelep szomszédságában. A főváros vezetősége június 10-én döntést hozott arról, hogy az állatkert 1909-től- az Állat-és Növénykert címet viselje, valamint elfogadták az időközben benyújtott, és műszakilag jóváhagyott általános parkosítási, csatornázási, vízvezetéki, világítási berendezésekre vonatkozó terveket is. A világítás berendezéseire vonatkozóan az osztrák-magyar légszesz társulat ajánlata mellett döntöttek. Továbbá megajánlottak még 712 000 koronát a munkálatokra. Felállították a bizottság tényleges irányítását ellátó „12 fős bizottmányt” melynek tagjait két hét múlva nevezték ki. Az állat-és növénykerti bizottmány összeállításakor a tanács előterjesztésében megjegyezte, hogy „figyelemmel voltunk arra, hogy az intézmény iránt melegebben érdeklődő, továbbá szakértelmükkel az intézmény czélját hatékonyan előmozdító tagokból alakuljon meg a bizottság melyben a főváros összes kerületei lehetőleg képviselve legyenek” Javaslatukra a bizottság tagjai zoológus, botanikus, építész szakemberekből kerültek ki: dr. Bódy Tivadar pénzügyi és gazdasági ügyosztályt vezető tanácsnok elnöklete alatt dr. Feleki Béla (ügyvéd), Hauszmann Alajos (építész, műegyetemi tanár), dr. Heltai Ferenc (író, később főpolgármester), dr. Kovács Aladár, dr. Légrády Imre (lapszerkesztő), Lendl Adolf (zoológus), Márkus József (főpolgármester 1897-1906), dr. Neuschloss Kornél (építész), dr. Preyer Hugó (ügyvéd), Telkes Aladár (bank- igazgató), Ullmann Gyula (építész) és dr. Vázsonyi Vilmos (ügyvéd) bizottsági tagok. Neuschloss Kornél javaslatára Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt bízták meg az állatkerti épületek tervezésével és a művezetéssel. A két fiatal építész nyáron Kalotaszegen járt tanulmányúton, itt szerzett élményeiket több füzetben örökítették meg, és az elnyert fővárosi megbízáson már kamatoztatták is. A népies stílus, a filozófia, amit a két, friss műegyetemi diplomás építész képviselt, közel állt a korabeli hivatalosan támogatott irányzathoz. Erről számolt be egy év múlva Lendl Adolf is: „Kós Károly és Zrumeczky Dezső műépítészek, akik ez okból külföldön jártak, tervezték a legtöbb házat. Figyelembe vették ebben nemcsak a zoológiái program diszpozícióit, de sok eredetiséggel különböző stílusokban rajzolták a házakat, közöttük néhányat magyaros külsővel, másokat az illető állatok hazájából merített tervezéssel’.'2 A bizottság a munkát közös külföldi tanulmányutakkal kezdte. Kérvényük szerint „a nagyobb külföldi állatkertek beosztásának, az állatok mikénti elhelyezésének, az egyes férőhelyek anyagának, készítési módjának és a kapcsolatos összes egyéb szakkérdéseknek a helyszínen való tanulmányozása céljából” szükséges az utazás, amelyre 5000 korona összeget kértek. Augusztusban két útvonalon indultak útnak a bizottság tagjai. Az egyik utazás résztvevői dr. Bódy Tivadar tanácsnok, Lendl Adolf és dr. Neuschloss Kornél voltak. A másik utazáson dr. Rátonyi Zoltán, Végh Gyula építésvezető mérnök, Kós Károly és Zrumeczky Dezső építészek vettek részt. Sajnos a pontos útvonalukat nem ismerjük, csak a németországi területről vannak információink. Az állatkertekben feljegyzéseket készítettek, fényképeztek, konzultáltak az ottani kollégákkal. Az 1908-as év őszén, 1908-1909 telén Végh Gyula elkészítette az állatkert terepalakítási, rendezési és úthálózati terveit. Az első feladat a terület helyes beosztása, az úthálózat célirányos elrendezése, az épületek megfelelő elhelyezése volt. A park kialakítása során igyekeztek megőrizni a meglévő értékes fákat, az újak telepítésénél pedig arra törekedtek, hogy minél több hazai, és sok jól honosodó külföldi fajt tudjanak bemutatni a sétányokon andalgó látogatóknak. Az egyik első megoldandó probléma a vasútnak, mint kellemetlen szomszédnak a kezelése volt. Az éjjelnappal a közelben robogó vonatok ontották a füstöt, kormot, szennyezték a park fáit. A megoldásra a hamburg-stellingeni állatkertben találtak rá a látogató szakemberek. Onnan vették az ötletet, hogy a sínek melletti területet megemelik, dimbes-dombossá alakíttatják át. A munkához a tó rendezése során kiemelt földmennyiséget használták fel. A megemelt szintre ültetett fák már könnyebben nyelik el a kormot, a lankás táj pedig szebb mint a sík, és látszólag a területet is növeli. A táj változatosságát szolgáló sziklahegyek ötletét is a hamburgi állatkerttől vették, de a berlini látogatás is fontos tanulságokkal szolgált az odautazóknak. Berlini minta szerint készült a kis rágcsálók háza és a fácános, „azonban a mi építészeink magyaros érzése a fatornyos hazából választotta a stílust’.’3 !H A régi zsiráfház FÁNK fotógyűjtemény SS A magdeburgi állatkert egy épülete, tervrészlet, 1903 után BFL XV.17.d.328 KT szór 56 1! A Bölény- és Bivalyház FÁNK fotógyűjtemény 2 Lendl Adolf: Milyen lesz az állatkertünk. In: Fővárosi Közlöny XX. évf. 40. sz. 1909. május 18. 22. o. 3 Lendl Adolf: Milyen lesz az állatkertünk. In: Fővárosi Közlöny XX. évf. 40. sz. 1909. május 18. 16. o. 73
