Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje, 1907–1912 - Perczel Olivér: A budapesti Állatkert építésének története
BUDAPEST SZEKESFOVAROS ALLAT- ES NOVENYKERTJE 1907-1912 A budapesti Állatkert építésének története Perczel Olivér tanulmánya A budapesti Állat- és Növénykert elődje 1866-ban nyílt meg.1 A főváros 1907-ben megvásárolta a csődbe jutott állatkertet, és hozzákezdett az öt évig tartó újjáépítési munkákhoz. A régi épületek folyamatos elbontásával újakat emeltek. Az alábbiakban az új kutatási eredmények alapján mutatjuk be az Állatkert építésének mozzanatait. 1907 Február 23-án a belügyminiszter, gr. Andrássy Gyula feloszlatta a csődbe jutott Állat- és Növényhonosító Társaságot. A társaság ügyvitelének és pénzkezelésének részletes vizsgálata után kiderült, hogy hiányoztak a rendes leltárak, a tagnyilvántartás, de a jegyellenőrzések is. Ezért a belügyminiszter így határozott: „főfelügyeleti jogom alapján, az alapszabályok rendezéseinek be nem tartása miatt, másrészt az egyleti tagok vagyoni érdekeinek védelme céljából a társaság működését ezennel beszüntetem, és az egylet feloszlatását elrendelem” A miniszteri leirat értelmében az állatkert ingatlana a főváros tulajdonába került. Ezután Budapest Székesfőváros Tanácsa soron következő ülésén, február 28-án megbízta a pénzügyi és gazdasági osztály vezetőjét, dr. Bódy Tivadar tanácsnokot az állatkert teljes felmérésével. A főváros elvállalta az állatkert további zavartalan működtetését, és már másnap, március 1-én megkezdték az épületek átvételét, összeírását. Március 11-én felszólították a rendőrkapitányt, hogy „legyen szíves a városligetben szolgálatot teljesítő rendőr-őrjáratokat utasítani, hogy az állatkertet, és különösen az annak bejárata mellett fekvő u. n. igazgatósági épületet állandóan szemmel tartsák!’ így biztonságos körülmények között kezdődött meg a leltárak összeírása. A kiküldött tanácsnokok minden részletre kiterjedő alapossággal felmérték az állatkerti ingóságokat, az ingatlanokat és az állatokat. A területen lévő építmények értékét - a vendéglő és az Ős-Budavára nélkül - 169 367 koronára, a helyre- állítási költségeket 147 166 koronára becsülték. A bizottság az állatokat alacsony összegre értékelte - összesen 51 627 korona 60 fillérre -, hogy így olcsóbban vegyék át az állatokat a megszűnő Állat- és Növényhonosító Társaságtól. A március 27-i közgyűlésen felhatalmazták a tanácsot, hogy a kertet tovább működtesse, a cirkuszt, és az Ős-Budavára mulatóhelyet csak az év végéig szabadott fenntartani. Az állatkert kezelésének felügyeletére „egy szűkebbkörű bizottságot küldött ki, s az abban való közreműködésre dr. Feleki Béla, dr. Légrády Imre, Márkus József, dr. Prey er Hugó és dr. Vázsonyi Vilmos törvény- hatósági bizottsági tag urakat kérte fel” Másnap, március 28-án a tanács Rátonyi Zoltán állatorvost nevezte ki ideiglenes igazgatónak. A május 10-i tanácsülésen eldöntötték, hogy a „nagy-tó lecsapoltassék, kitisztíttassék, a kellő helyeken megfelelően mélyíttessék és partjai vízhatlan módon kiköveztessenek!’ Az állatkert ezalatt zavartalanul működött, március 1. és december 31. között 130 078 személy látogatta meg az új fővárosi látványosságot. A tolvajok elleni védekezésül a nyári időszakban vasárnap és ünnepnapokon délután 2 órától 8 óráig egy egyenruhás rendőr teljesített szolgálatot a parkban. Elkezdődött az állatok beszerzése is. Májusban a bizottság döntött arról, hogy a „szállítási költségeket is beleértve 600 K-ért azaz hatszáz koronáért négy fóka /tengeri kutya/, 1400 K-ért azaz egyezernégyszáz koronáért kétfiatal, a fogzáson már átesett körülbelül nyolcz hónapos hím oroszlán és 900 K-ért azaz kilencszáz koronáért négy belovagolt ló illetve, amennyiben az lehetségesponny beszereztessék’.’ Adományok is érkeztek: József főherceg nagylelkűen két fiatal borzot juttatott a készülő állatkert részére, gr. Zichy Ráfáel egy nőstény barnamedvét ajánlott fel, amelyet október elejére át is szállítottak. A szomszédos Beketow cirkusz tulajdonosa egy szarvassal, három zebuval, egy yakkal és egy öszvérrel segítette az épülő parkot. Októberben nagyobb állatvásárlásra került sor, sárossy Várady Ferenc pécsi lakos 3200 koronáért átadta állatállományát: többféle madarat, 28 majmot és 9 mókust, a kapcsolódó kiegészítőkkel (etetők, itatok, fészkek). A főváros az elődtől, az Állat- és Növényhonosító Társaságtól 608 állatot vett át. Örvendetes módon a különféle vásárlások, ajándékozások, és a természetes szaporulat következtében az év végére az állomány száma 1036 példányra emelkedett. A főváros és a megszüntetett társaságot képviselő ügyvéd szeptember 26-án kötötte meg ténylegesen az adásvételi szerződést, amelyben Bárczy István polgármester Budapest Székesfőváros nevében 1 A budapesti állatkert a világon harmincadikként nyitott meg. Az első a schönbrunni volt (1752), majd a madridi (1774), párizsi (1793), londoni (1828), dublini (1830), bristoli (1835), cliftoni (1835), manchesteri (1836), amszterdami (1838), antwerpeni (1843), berlini (1844), marselles-i (1855), rotterdami (1857), melbourne-i (1857), második párizsi (1858), Frankfurt am Main-i (1858), koppenhágai (1859), philadelphiai (1859), travancore-i (1859), kölni (1860), drezdai (1861), második bécsi (1863), hágai (1863), hamburgi (1863), hannoveri (1863), moszkvai (1864), wroclawi (1865), szentpétervári (1865), New York-i (1865) követte. [SÍ Az Állatkert eladására vonatkozó adásvételi szerződés BFL IV.1413.C.1 @1 Bal oldalon: A Madárház vázlatterve, az akvarell feltehetően Szeghalmi Bálint munkája Magyar Építőművészet, 1909.6. sz. / h/iiitnetí. 114 z / . / 11* } 1 » ✓ 1H t f ' ✓ 114 f / » t 4* k / / St ~ f / ' i/o/ > . ■ / toe 1 / too 4o / < to n / f /0 a / * t le t} / t t»o t* / • ✓ fe // / t // /(, / / te - ftk> 0 Az állatok felértékelése BFL 1V.1413.C.5 71
