Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)

Előszó

ELŐSZŐ

Budapest és Sepsiszentgyörgy egy-egy fontos, emblematikus jelentőségű intézménye, és egyben I<ós Károly építészeti pályájának kiemelkedő jelentőségű műve a budapesti Állatkert, illetve a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Mindkettő régebben alakult, azonban 1912-ben születtek meg a végleges otthont adó épületek. Identitásuk Kós Károlytól elválaszthatatlan. A két városban található a legtöbb általa tervezett épület, ami jelzi az akkori vezetés és elit szellemi irányultságát és ez irányú nyitottságát. A két települést vasút köti össze, melynek vonala mentén, a nagyjából félúton fekvő Sztánán építette fel Kós munkásságának szellemi, családjának mindennapi otthonát.

Alkotói pályájának első szakasza (1907-1914) meghatározó jelentőségű az életműben. Ekkor vált a magyar építészeti és művészeti világ kiemelkedő alakjává. Az 1909-es és 1910-es év igen jelentős döntéseket érlelt meg benne. A kezdő, tehetséges építészhallgató családot alapított, megépítette az azóta legendává vált Varjúvárat Sztánán, a szívéhez közel álló Kalotaszegen, és több jelentős műve megvalósult. 1908-ban, egyetemi tanulmányainak befejezése után egy évvel megbízást kapott Zrumeczky Dezsővel a Fővárosi Állat- és Növénykert megtervezésésre. Az Állatkertet 1912-ben adták át a közönségnek. Kós életművének másik kiemelkedő alkotása, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szintén ebben az esztendőben készült el. A pályaszakaszon belül az 1912-es év tehát különös jelentőséggel bír.

A 2012-2013-ban Budapesten és Sepsiszentgyörgyön megrendezett kiállítással és a kapcsolódó jelen kötettel emlékezünk a száz évvel ezelőtti fontos alkotói időszakra és tisztelegünk Kós Károly emléke előtt. Az építész tervei, gondolatai és megvalósult munkái az akkori világ gyakorlati és szellemi összefonódásait, párhuzamait reprezentálják. Az építészi pálya első hét évét és annak előzményeit, családi-baráti-kollegiális kapcsolatait, mint alkotói hátteret, valamint szűkebb és tágabb hazáját mutatjuk be, vagyis mindazt, ami alkotói egyéniségét formálta. A varjúvári hagyaték 1944-ben sajnos szétszóródott. A legtöbb fennmaradt építészeti tervet Budapest Főváros Levéltára (valamint a Kiscelli Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum) őrzi, Sepsiszentgyörgyön pedig a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében található bőséges eredeti dokumentáció.

13