A budapesti rendőrfőkapitány elnöki reservált iratai 1883-1885 (Budapest, 1990)

Bevezető

Az 1871-es „Hűtlenségi per" óta a munkásmozgalom elfojtására ilyen nagyarányú akciót nem indított a rendőrség. Ezt igazolja a letartóztatottak névsora: Balogh Rezső, Braun Lipót, Brosz Márton, Budai Lajos, Czigelbrier Róbert, Dekner Gyula, Földesy Pál, Fried Jónás, Gyula, Grabacsek István, Heckmann István, Hlavacsek Lajos, Hotoványi József, Korwasz Ferenc, Kökény István, Kunszt Károly, László Pál, Lenkovics András, Maruska József, Mihálovics Bálint, Mondok Károly, Nagy Ágoston, Nanovics Antal, Neuwirth Márton, Novotny Jakab, Orosz Mária, Pauler István, Pauler Istvánné, Prager Ármin, Pudleiner Tamás, Resch Ferenc, Rusz Mátyás, Seregi István, Schneider Lőrinc, Schwarcz Ignác, Stein Ferdinánd ,Szalay András, Tamási Árpád, Zech Miksa. A harmincnyolc letartóztatott közül tizenötöt állítottak bíróság elé, a többit részben Budapest, részben pedig Magyarország területéről kiutasították. A mostoha körülmények között fogvatartottak közül Szalay András a rossz bánásmód következtében súlyossá vált betegségébe belehalt. Eddig nagyvonalakban igyekeztünk felvázolni a fővárosi rendőrség hivatalszervezete fejlődésének főbb állomásait és felvillantani az 1883—1885 közötti időszak fontosabb eseményeit. A továbbiak során az iratok tartalmára vonatkozóan adunk összefoglaló tájékoztatást. Eltekintve néhány más témájú irattól, 1883—1918 között a rendőrfőkapitányi elnöki reservált iratok a magyarországi munkásmozgalommal foglalkoznak. Választ kaphatunk belőlük a párttá szerveződő munkásság mozgalmairól. Figyelemmel kísérhetjük a különféle irányzatú munkásszervezetek megalakulását, egymáshoz való viszonyát, esetleges összeolvadását, vagy egyes csoportok kiválását, nemegyszer éppen a rendőrség által történő felszámolását, megsemmisítését. Megismerhetjük a pártok, csoportok vezetőit, a munkásság szószólóit, célkitűzéseiket, programjaikat. Adatokat találhatunk a korai magyarországi munkásmozgalomnak a nemzetközi munkásszervezetekkel való kapcsolataira. A legközvetlenebb kapcsolat természetszerűleg az osztrák és német munkásszervezetekkel valósult meg, de más országok szocialista pártjaihoz, szervezeteihez fűződő kapcsolatokat bizonyító iratokra is bukkanhatunk. Sokszor érdekes, színes beszámolót kapunk egy-egy munkásgyűlés lefolyásáról. Értesülünk a lezajlott vitákról, a párt propagandaés szervező munkájára vonatkozó döntésekről. Megismerhetjük a munkás vezetők különböző alkalmakkor tartott beszédeit. Tapasztalhatjuk a munkásszolidaritás szép példáit, amikor egy-egy bajba jutott, letartóztatott vagy kiutasított munkásnak és családtagjainak megsegítéséért tartottak gyűjtéseket. A gyűléseken a napi feladatok és gondok megbeszélésén kívül a résztvevők értesültek a nemzetközi munkásmozgalom híreiről, eseményeiről is. Megtárgyalták a különféle munkáscsoportok közötti véleménykülönbségeket és itt hangzottak el a mozgalom további tevékenységére vonatkozó elméleti fejtegetések is. Nyomon kísérhetjük a munkásság szakmai szervezkedésének kibontakozását, fejlődését, a sokféle betegsegélyző, önképző egyleten át a szakegyletek, majd a szakszervezetek megalakulásáig, működéséig. A szakmai szervezkedés, a munkásság öntudatának erősödése elvezetett a bérharcokig. A sztrájkoló munkások számáról, hangulatáról, a sztrájktanyákról pontos adatokat, színes képet tárnak elénk a helyzetjelentések. Értesülünk az eredményekről, ha a sztrájk sikerrel járt, ha pedig elbukott, a bérkövetelések letöréséről, a munkások ellen hozott megtorló intézkedésekről. A szervezett munkásság elégedetlensége egyre gyakrabban a tüntetések nyílt formájában jelentkezett. Ezek keletkezését, arányait, okait, lezajlásuk folyamatát ugyancsak tükrözik az iratok. A soknemzetiségű magyarországi munkásosztály szervezkedése nyomán természetesen létrejöttek a nemzetiségek munkásszervezetei is. Magyarországon a szocialista mozgalom szervezkedése kezdetén már eleve kétnyelvű volt, miután magyar és német nyelvű munkásokat tömörített, de a német nyelvű munkásság emellett külön szervezetet is alapított. A németekén kívül megtalálhatjuk a cseh, a szlovák, a román, a lengyel, a horvát, a szerb anyanyelvű munkások szervezeteire utaló iratokat is. A belföldi és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésében egyaránt fontos szerepet játszott a munkássajtó. Nemcsak a belföldön szerkesztett magyar és német nyelvű szocialista irányzatú sajtótermékek nevét, kiadóját, példányszámát, megjelenési idejét ismerhetjük meg, hanem a külföldről — Németországból, Angliából, Svájcból stb. — becsempészett hasonló jellegű lapokét is. Sok esetben azt is megtudhatjuk ki a küldemények feladója és ki a címzett. Egy-egy különösen fontos vagy érdekes cikk tartalmáról is értesülhetünk. A szervezkedés és a propaganda eszközei voltak az újságokon kívül a röpiratok, röplapok és a könyvek. Számos propaganda és ismeretterjesztő célokat szolgáló röplap, röpirat vagy könyv adataira találhatunk utalást, 12