Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

Rajk - Rákosival és Gerővel ellentétben - a kevés kivétel közé tartozott. Az ő perében a korábbi rendó'rségi „beszervezés" vádpontjához egy meg sem történt „első" lebukást is kreálni kellett.

357 Kádár János azonban valóban „gyengének" bizonyult 1933-ban. Miután letartóztatása után jól megverték, s meggyőzték, hogy tagadásának semmi értelme nincs, társai ellen vallott, pedig azok a szembesítésnél még azt is tagadták, hogy ismerik Kádárt, vagyis akkori nevén Csermaneket. 0 sem akart együttműködni, kihallgatóinak hazudott, „játszott" velük, miközben magára vállalta a szökésben lévő Sebes György „bűneit", ebbe maga is belezavarodott, s „feladta" Sebest, s két vele együtt lefogott társáról is vallomást tett.

358 Miután erről Kádár a nyilvánosság előtt sohasem beszélt, utólag maga is okot adott a gyanúsításokra, holott eredetileg Kádár nem csinált titkot „gyávaságából", meg is gyónta bűnét a szegedi Csillag börtönben a pártvezérnek, és tőle nyert bűnbocsánatot „árulására". Olyannyira nem volt ez titok, hogy amikor Rákosi Mátyás utasította Péter Gábort, hogy hallgassák ki Tényi detektívet Kádárról, akkor az AVH már rendelkezett az ő részletes, kimerítő vallomásával, csak megtételekor nem tulajdonítottak még jelentőséget neki, később pedig egyszerűen megfeledkeztek róla.

359 A „besúgást" Kádár maga is bűntudattal élte meg, ráadásul vallomásából semmi előnye nem származott, a rá kirótt ítélet semmivel sem volt enyhébb, mint az általa „beárult" társaié. Később azonban egyre jobban belezavarodott e történetbe. Akkor - hitte ő - csak megdorgálták ezért, holott a párt illegális kiadványában kihirdették az „ítéletet", mely szerint Csermanek Jánost 1933-ban kizárták a pártból, pontosabban annak ifjúsági szervezetéből, hiszen akkor annak volt a tagja.

360 nak lehettek okozói konspirációs hibák is... Sallai és Fürst elvtársak aThék Endre utcai titkársági helyiséget [...] igen hosszú ideig használták, továbbá sokan jártak ebbe a helyiségbe, ami magára vonhatta a rendőrség figyelmét." (MOL M - KS 276. f. 53/167. őe. 82-88.) Valóban így, majdnem így történt. Az. említett házban lakott ugyanis egy pap, aki írásban bejelentette a rendőrségnek, hogy az. egyik lakásában „gyanús viselkedésű egyének fordulnak meg és ott szokatlanul élénk gépírást lehet megfigyelni". Kiszállt két detektív, lefoglalta a bűnjeleket (okmányhamisítás stb.), majd megérkezett Sallai, később Fürst, s még aznap Karikás Frigyes és Kilián György. (MOL M - KS 276. f. 62/10. őe. 20. Tényi Mátyás: A mozgalomra nézve adatok 1932. év második felétől.) Nemes Dezső szerint, „a belügyi szervek az. 1960-as években |!| vizsgálatot folytattak annak kiderítésére, hogyan jutottak el a horthysta detektívek a Thék Entire utcai lakásba. Megállapították, hogy a.szomszéd lakás bérlője, egy volt piarista tanár szokatlannak találta, hogy |...| jól öltözött emberek járnak |oda|, s a lakásból néhaakésői órákban is írógépelés hallható, |...| levélben felhívta a rendőrség figyelmét a számára rejtélyes körülményre." (Nemes Dezső: A biatorbágyi merénylet és ami mögötte van... Budapest, 1981, Kossuth Könyvkiadó, 164-165. p.) Tényi vallomása már 1945-től a „belügyi szervek" rendelkezésére állt. 357 „Rajk 1949. június 27-én »beismerte«, hogy 1931 júniusában az »állampolgársági bizonyítvány kiállításához szükséges politikai megbízhatósági bizonyítvány kiadásához.« egy nyilatkozatot adott, melyben kijelentette, hogy »én kommunista nem vagyok, kommunista mozgalomban nem vettem részt és azt, ha ilyesmi tudomásomra jutna jelenteni fogom«." (MOL M - KS 276. f. 62. őe. 36. 1956. március 28-i feljegyzés.) Rajk erdélyi származásúként nem kapta meg a magyar állampolgárságot. Péter Gábor Rajk „beismerése" kapcsán elmondta: „1949. június második felében egy este Farkas Mihály megjelent nálam a Sztálin út 62. alatt és utasítást adott nekem arra, hogy Rajk Lászlót személyesen hallgassam ki arra vonatkozólag, hogy miként szervezte be a Horthy-rendőrség. Ezt a kihallgatást Farkas Mihály utasítására én folytattam le, és Farkas Mihály |... | technikán keresztül lehallgatta. Ez. alkalommal Rajk László egy pársoros nyilatkozatot adott, de abban sem ismerte el, hogy őt a Horthy-rendőrség beszervezte." (TH V - 150 019/1. 306. Péter Gábor 1956. október 20-i vallomása.) 358 Nem igaz tehát, amivel Kádárt 195 l-ben vádolták, hogy mindhármukat ő buktatta le. 359 MOL M - KS 276. f. 62/10. őe. 25. Tényi Mátyás detektív vallomása. 360 Kommunista, 1934. I. sz. Az. illegális pártot általában az általuk rendelkezésre bocsátott ügyvédek tájékoztatták a lefogottak magatartásáról, ez Kádár esetében Szana Tamás volt.