Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA
Csakhogy a kitűzött cél (az antifasiszta erők összefogása) a győzelem után leértékelődött, az Egyesült Államokban például a főtitkárt, Browdert nemcsak megbélyegezték, majd kizárták a KP-ből, hanem „követői" ellen is haj tó vadászatot indítottak. 337 Szőnyiékkel szemben csak letartóztatásuk után, s nem kiindulásként került elő a „browderizmus" vádja, de időközben a kihallgatok is megtanulták a leckét, így avanzsált Kádár János Browder legjobb magyar tanítványává. Kádár kihallgatója viszont a pártfeloszlatásból egyenesen a „browderizmusra" következtetett, amivel Kádár még a kihallgatásán sem tudott mit kezdeni, de hogy ne látszódjék „műveletlensége", készségesen beismerte. 33 * Tény az, hogy Kádárt és Donáthot Péterhez, Szirmaihoz és Tonhauserhez képest, csak fél évvel később, 1951 elején kezdték „íratni", ekkor még mindketten szabadlábon voltak. Ezekkel a feljegyzésekkel kezdjük meg a vonatkozó dokumentumok közlését, s ezek talán képesek visszaadni azt is, ami „csak" szóban hangzott el, illetve képet adnak az egyre fenyegetőbb légkörről. Amíg Kádárral maga Rákosi „foglalkozott", addig Donáthtal inkább Kiss Károly, az MDP Központi Ellenőrzési Bizottságának sokat meg- és túlélt elnöke. Ne felejtsük, Donath - mint ahogy Rákosi Sztálinnak is utalt rá - január 31-éig a párt főtitkárságát vezette, s mint ilyen, Rákosi egyik legközvetlenebb munkatársa volt. Kádár János ezekben a feljegyzéseiben vetette fel, hogy a párt feloszlatásának a kérdését megvitatta illegális kapcsolatával, Donath Ferenccel, akinek a véleménye nagy hatással volt rá. Donath sokkal képzettebb, műveltebb volt Kádárnál, aki tőle - mivel nem voltak riválisok - ezt nem is vette rossz néven. Amikor azonban egyre kínosabbá vált a pártfeloszlatás kérdése, Kádár már egyre inkább Donáthra hárította a felelősséget, holott Donath a párt feloszlatásánál jelen sem volt, nem is lehetett. Jelen volt viszont - Orbán Lászlóval együtt -, szűk két hónappal később, 1943 augusztusában, amikor megalapították a Békepártot. Rákosi Donáthnak (csak Kádár után) 1950 őszén hozta szóba a pártfeloszlatást. „. ..Nem sokkal később azt is közölték, hogy ezt a kérdést vizsgálni kívánják", s ennek lefolytatásával Kiss Károlyt bízták meg. 339 Kiss azonban mindössze egyszer találkozott Donáthtal ebben az ügyben, 1951. február 15-én este. Erről Kiss Rákosinak is beszámolt: „Donath [...] igen ideges hangulatban volt. Érdeklődött, meddig tarthat még a vizsgálat, nem-e [sic!] feküdhetne be egy kivizsgálásra két-három napra a klinikára. Javasoltam neki, hogy várjon vele pár napot." 340 Nem volt ennyi időre szükség, mivel a Kisstől távozó Donath Ferencet az utcán az ÁVH lefogta. 341 Talán az sem érdektelen, ahogyan Kádár 1956-ban - már útban a hatalomhoz, két évvel szabadulása után - a (párt)nyilvánosságnak magyarázta egykori döntését. Mintegy reha• Ebbe a bűnbe esett tehát a korábban említett „svájci csoport" is, amely megvitatva Browder „elméletét", magáévá is tette azt, vagyis a Komintern határozatának megfelelően „erejüket a fasizmus szétzúzására koncentrálták". Így nyerték meg a svájci Magyar Függetlenségi Front számára, amely - miután Svájban az. emigránsok számára tilos volt a politikai tevékenység -, illegálisan működött, nemcsak a volt horthysta diplomata Bartók Lászlót (a majdani bécsi követet), hanem Polányi Károlyt és Solti Györgyöt is, Zsolt Béláról már nem is beszélve. (PTI 274. f. 10/109. őe.) 33x Lásd a 10. számú dokumentumot. 339 PTI 876. f. 2-Ü-139. 83. Donath Ferenc 1976. április 9-i visszaemlékezése. 340 Lásd a 4c. számú dokumentumot. 341 PTI 876. f. 2-d-139. 84. Donath Ferenc 1976. április 9-i visszaemlékezése. Lee Tibor egykori királyi ügyészt, aki 1940-ben szabadlábra helyezte Donáthot, már 1951 januárjában vették őrizetbe, arra vallatták - eredménytelenül -, hogy az 1940-ben letartóztatott kommunisták besúgók voltak. (MOL M - KS 932. f. 1956/31.)
