Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA
„tudtak a vezetők üzelmeiről" - Rajk és Kádár túlontúl is sokat -, s vagy eleve „félrehúzódóak és zárkózottak voltak", vagy mesterségük tette őket azzá. „Kádár Jánost őrizetbe vételét megelőző időben kb. 3 héttel, Rákosi a Szovjetunióból visszatérve közölte velem - emlékezett Péter Gábor -, hogy Kádár János körül nincs valami rendben: »kerül engem, zárkózott természetű ember, máskor, ha a Szovjetunióból hazajöttem, mindig felkeresett, most három hete nem jelentkezik nálam«." Máskor Rákosi azt tette szóvá az államvédelmi főnöknek, hogy „Szakasits őrizetbe vétele után Kádár elszólta itt magát és azt mondta nekem: »ez a Szakasits tette a bogarat a fülembe a pártfeloszlatással kapcsolatban«." Gyanú-vád-bizonyítás szoros egységet alkotott, valamennyi hazug volt, Szakasitsnak nem volt köze a pártfeloszlatáshoz, Kádár - mint láttuk - nem is rettent meg letartóztatása m iatt, nem „szólhatta el magát", Rákosi volt az, aki rögvest le is vonta Péter Gábor számára a konzekvenciát: „Nézze maga, nem véletlen az, hogy ez a Kádár most Szakasits letartóztatása után mondta nekem a fentieket, mert nyilván attól tart, hogy Szakasits rá nézve valami terhelőt fog mondani." Rákosi ekkor utasította Pétert: „hogy hallgassam ki Schiffer Pált, az egy politikus ember, ő meg tudja mondani, mert az ő lakásán találkozott Szakasits és Kádár, hogy miről folyt a beszélgetés a párt feloszlatásával kapcsolatban. Majd felhívott Rákosi arra is, hogy kell nálunk lenni horthysta detektívnek, aki Kádárt ismeri az 1932-es lebukása alkalmából, azt hallgassam ki, hogy Kádárt nem szervezték-e be. Erre én közöltem, hogy van nálunk egy Tényi nevű horthysta detektív, mire Rákosi megjegyezte: »Tenyi egy horthysta detektív, sok mindent kell neki tudni Kádárról«. Majd felhívott, hogy Tényit is hallgassam ki. Ezek után igen kemény hangon személyesen kihallgattam Schiffer Pált és Tényi detektívet, azonban egyikük sem tudott terhelő adatot szolgáltatni Kádár Jánosra. Ezért nem is foglaltam jegyzőkönyvbe a vallomást." 295 Rákosi még Péter előtt is játszotta a mesterdetektívet, akinek Kádár elszólta magát, holott ő már rég tudta az „igazságot", s most, mint valami Sherlock Holmes, vezette rá az ő doktor Watsonját, Péter Gábort a „bizonyítékokra". 296 A későbbi felülvizsgálók „döbbenten" konstatálták, az AVH úgy vette sorra őrizetbe a párt vezetőit, hogy semmiféle bizonyítékkal nem rendelkezett. Mint látjuk, éppen fordított volt a helyzet, hiszen az államvédelem nem „állam volt az államban", hanem szolgaian hajtotta végre a párt utasításait. Kádár esetében is Rákosi már letartóztatása előtt több mint egy évvel megfogalmazta azokat a vádakat, amelyek újabb fél év elteltével az ítélet alapját képezték, „dr. Watson" arra gyűjtött bizonyítékot, amit „Sherlock Holmes" eleve tudott. Közben a Field-Szőnyi-Rajk-féle „fel-feldobott kő" is visszahullt. 1950 márciusában Rákosi még azt panaszolta Zavolzsszkijnak, hogy a csehszlovák elvtársak nem veszik komolyan az ő figyelmeztetéseit. Egy évvel később, 1951. március 16-án viszont Sztálin megküldte Rákosinak Sling 297 és Clementis 29X prágai vallomásait. Most Rákosi volt kénytelen „komolyan venni" ezeket, a csehszlovák elvtársak „figyelmeztetéseit". 295 TH V - 150 019/1. 342. Péter Gábor 1956. október 20-i vallomása. 296 íróasztalában ott tartotta pisztolyát, hogy megvédhesse magát a már nemcsak a pártba, hanem egyenesen a/, ó' dolgozószobájába behatoló ellenséggel szemben. „Megjegyeztem-emlékezett vissza »dr. Watson«-Rákosinak, hogy helytelen volt Zölddel négyszemközt beszélnie, mert revolver volt nála, erre Rákosi megjegyezte, hogy ne féljen, én is előkészítettem a revolvert." Uo. 343. p. 297 A brnói volt első titkár. Nemrég még csehszlovák külügyminiszter.
