Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

képviseli az UNESCO-han. 1949-ben Angliába emigrál, 1951-1974: a SZER munkatársa. SZAKASITS ÁRPÁD (Bp., 1888. dec. 6. - Bp., 1965. máj. 3.) kó'táragó segéd, újságíró, szociáldemokrata politikus. 1910-től a fővárosi VB tagja, 1920-ban 1 évi, 1922-ben 2 évi börtönre ítélik. 1925-től a pártvezetőség tagja. 19281938: a MÉMOSZ elnöke, 1938. novembertől 1942. augusztusig az MSZDP főtitkára, 1940 januárjától a Népszava főszerkesztője. 1945. február 15-től ismét főtitkár. 1945 márciusától a Budapesti Nemzeti Bizottság, majd a törvényhatósági bizottság elnöke. 1945. november 15-től államminiszter, majd miniszterelnök-helyettes, 1948. június 15-től az MDP elnöke, augusztus 3-tól köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke, 1950 áprilisában letartóztatják, 1956-ban rehabilitálják. 1958-tól a MUOSZ elnöke, az Országos Béketanács alelnöke. 1959 decemberétől az MSZMP KB tagja. SZÁLAI ANDRÁS - (LÄNDLER ERVIN) (Pécs, 1917. febr. 6. - Bp., 1949. okt. 15.) pártmunkás, az MDP káderosztály helyettes vezetője. 1949. május 16-án letartóztatják, halálra ítélik és kivégzik. 1955-ben rehabilitálják. SZÁLAI BÉLA ( 1922-) pártfunkcionárius, 19521953: a Minisztertanács Titkárságának vezetője, 1953-1954: az OT elnöke, 1954-1955: könnyűipari miniszter, 1955-től 1956. okóber. 24-ig az MDP KV titkára, PB-tag. SZALMA JÓZSEF (Monor, 1925. máj. 27. -) ÁVHalezredes, a Vizsgálati Osztály helyettes vezetője, majd vezetője. SZÁNTÓ BÉLA (Homokkomárom, 1881. febr. 1. Bp., 1951. jún. 1.) magántisztviselő, kommunista politikus. 1918 őszén a Katonatanács és az őszirózsás forradalom egyik vezetője, a KMP alapító tagja, hadügyi népbiztos, majd emigrál. 1948-1951: Magyarország varsói nagykövete. SZÁNTÓ GYÖRGY (Pomáz, 1923 -) faipari technikus. 1946-1953: ÁVH-százados. Később a Villamos és Kábelgyár üzemvezetője. 1956. október 5-én letartóztatják, kegyelemmel szabadul. SZÁNTÓ JUDIT (Bp., 1903. jan. 6. - Bp., 1963. ápr. 25.) szavalóművész, Hidas Antal (Szántó Gyula) felesége, 1924-ben elváltán tér haza, bekapcsolódik az MSZMP tevékenységébe. 19281934 között élt együtt József Attilával. 1948-tól a József Attila Múzeum megszervezője, 1955től a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője. SZÁNTÓ ZOLTÁN (Nagykanizsa, 1893. dec. 17. 1977. márc. 26.) tisztviselő, kommunista. 1918től a KMP tagja. A Tanácsköztársaság bukása után emigrál, 1926-ban illegális pártmunkára hazatér. Az MSZMP egyik irányítója, a KB tagja, a titkárság vezetője. 1927-ben letartóztatják és több évi fegyházra ítélik. Szabadulása után a SZU-ba megy, ahol a KI VB munkatársa, majd a KB vezetője, 1947-1949-ben Belgrádban, 1949-1954-ben Párizsban, 1955-1956ban Varsóban nagykövet. 1954—1956 között az MDP KV tagja. SZÁVA ISTVÁN (Bp., 1907. aug. 2.-Bp., 1970. jún. 4.) újságíró, író, politikus. 1927-ben belép az MSZDP-be. 1933-ban a Népszava munkatársa. Az 1945-ben megválasztott Ideiglenes Intézőbizottság egyik alapítója, a Népszava felelős szerkesztője, emellett 1947-1948: a Kossuth Népe főszerkesztője, 1948-1950: a MUOSZ ügyvezető elnöke. 1950-ben letartóztatják és 15 év fegyházbüntetésre ítélik. 1955-ben szabadul, 1956-ban rehabilitálják. A Hétfői Hírek főszerkesztője. 1956 után visszavonul a politikától. SZEBENYI ENDRE (Nagylak, 1912. júl. 9. - Bp., 1951. máj. 26.) jogász. 1945-től a BM munkatársa, 1947-től adminisztratív államtitkár. 1949-ben letartóztatják, halálra ítélik, majd kivégzik. 1955-ben rehabilitálják. SZEDER FERENC (Szentes, 1881. jan. 31. - Bp., 1952. jún. 12.) kubikos, szociáldemokrata politikus, 1910-től az MSZDP miskolci titkára, 1920-ban a földmunkás-szövetség titkára, majd elnöke, országgyűlési képviselő. 1923-tól az MSZDP vezetőségének tagja, 1942-1943-tól főtitkára. A háború után az SZDP főtitkárhelyettese. Ellenzi a két munkáspárt egyesülését. 1948-ban kizárják az SZDP-ből. 1950-ben letartóztatják, a börtönben meghal. SZEKERES GYÖRGY (Für, 1914. júl. 8. - Bp., 1973. jún. 25.) műfordító, szerkesztő, az ostravai Magyar Nap külpolitikai rovat vezetője, majd párizsi tudósítója. 1939-ben belép a franciaországi Csehszlovák Hadosztályba, részt vesz a francia ellenállási mozgalomban. Irányításával hozzák létre Párizsban a Nemzeti Ellenállási Tanács tartományi szervezetét a CAPI-t, melynek később a főtitkára, a Belső Haderők őrnagya. A háború után hazatér. A Sz.ahad Nép külpolitikai rovatvezetője, majd párizsi tudósítója. 1948-ban hazarendelik, a csehszlovák ügyek referense a Külügyminisztériumban, majd a római magyar követség tanácsosa. Tiltakozik a Rajk-per ellen. Párizsba megy, ahonnan kiutasítják. Hazatér, rögtön letartóztatják, elítélik. 1953-ban szabadul. 1957-ben rehabilitálják. Az Európa Könyvkiadó szerkesztője, 1963-tól irodalmi vezetője.