Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

SZEKFŰ GYULA (Székesfehérvár, 1883. máj. 23. ­Bp., 1955. jún. 29.) történész, a Magyar Törté­nelmi Emlékbizottság támogatója, rövid ideig elnöke. 1942-ben Schönherz és társai perében a védelem tanúja. 1946-1948: moszkvai nagy­követ, 1950-től az Elnöki Tanács tagja. SZIKRA SÁNDOR (Balkány, 1917. szept. 4. - ) gép­lakatos, 1936-ban Debrecenben kapcsolódik be a kommunista mozgalomba, a vasas ifikhez kerül, felveszik a KMP-be, részt vesz az ille­gális pártnyomda szervezésében. 1944 júni­usában letartóztatják, de novemberben meg­szökik. SZILÁGYI JÓZSEF (Debrecen, 1917. jún. 20.-Bp., 1958. ápr. 24.) jogász, 1945-ben rendőrfőkapi­tány, késó'bb 1949-es felmentéséig a pártappa­rátusban tevékenykedik. 1956 októberében Nagy Imre személyi titkára. 1957-ben letartóz­tatják, halálra ítélik és kivégzik. 1989-ben re­habilitálják. SZIRMAI ISTVÁN (Zilah, 1906. ápr. 13.-Bp., 1969. szept. 29.) jogász, újságíró, kommunista politi­kus, 1929-től a Román Kommunista Párt tagja, majd vezetó' funkcionáriusa. 1941-től együtt­működik és összekötő szerepet vállal a KMP­val. 1942-től a KMP KB, később a Békepárt vezetőségének tagja. 1943-ban 15 év fegyházra ítélik, 1944-ben megszökik. A háború után Sze­geden az MKP dél-magyarországi területi bi­zottságának helyettes vezetője, majd titkára. A Magyar Rádió elnöke. 1953-ban letartóztatják, 1955-ben szabadul, rehabilitálják. 1956 végé­től az MSZMP KB tagja, 1959-1965: a KB titkára. SZOBEK ANDRÁS (Békéscsaba, 1894. dec. 18. ­Bp., 1969. dec. 3.) ács, szociáldemokrata, majd kommunista. 1910-ben belép a szakszervezet­be és az MSZDP-be. A Tanácsköztársaság alatt vörösó'rparancsnok. A Tanácsköztársaság bu­kása után internálják. 1920-1944: az MSZDP békéscsabai titkára. 1944-ben ismét internál­ják. A háború utón az MKP Békés megyei titkára. 1944-1967: képviselő. 1945-1956: MKP-,majd MDP KV-tag 1945-1949: közellátásügyi állam­titkár, 1949-től követ, majd külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. 1950-1953: külkereskedelmi miniszter. 1954—1956: begyűjtési miniszter. 1957-1967: az Elnöki Tanács tagja. SZOMBATHELYI FERENC (Gyömrő, 1887. máj. 17. ­Pétervárad, 1946. nov. 5.) hivatásos katona, vezérezredes, a Magyar Királyi Honvéd Vezér­kar főnöke. 1946-ban 10 év majd életfogytig­lani fegyházra ítélik. Kiadják Jugoszláviának, halálra ítélik és kivégzik. SZŐNYI (HOFFMAN) TIBOR (Bp., 1903. dec. 30. ­Bp., 1949. okt. 15.) orvos, kommunista. 1930­tól a KMP tagja. Késó'bb Bécsben, Csehszlová­kiában és Svájcban él. A II. világháború idején megszervezi a Magyar Függetlenségi Front svájci csoportját. A háború után hazatér, az MKP KV szervezési osztályának instruktora, majd helyettes vezetője, a KV káderosztályá­nak vezetője. 1949-ben letartóztatják és kivég­zik. 1955-ben rehabilitálják. SZTÁLIN, IOSZIF VISSZARIONOVICS DZSUGASVILI (1879. dec. 8. - 1953. márc. 5.) 1898-tól tagja az Oroszországi Szociáldemokrata Munkás­pártnak. 1908-1912: háromszor tartóztatják le és szökik meg. 1917-ben az Összoroszországi Központi VB tagjává választják, 1917-1923: nemzetiségügyi népbiztos. 1922. április 3-tól a KB főtitkára., 1941-től a Népbiztosok Tanácsá­nak elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka. SZUSZLOV,MIHAIL ANDREJEVICS (1902. nov. 21. - ?) orosz közgazdász, kommunista politikus, 1921-től tagja az SZKP-nek, 1931-től a SZKP KEB munkatársa. 1937-1939: PB-titkár, 1939­ben a Revíziós Bizottság, 1941-től a KB tagja, 1947 után titkára. 1949-1950: a Pravda főszer­kesztője. 1950-1954: a SZU Legfelső Tanácsa Elnökségének 1955-től a KB elnökségének, 1966-tól politikai irodájának tagja. SZŰCS ERNŐ (Győr, 1908. febr. 11. - Bp., 1950. nov. 21.) szövőmunkás, textiltechnikus, ÁVH ezredes, A KMP nyomdáját üzemelteti, 1929­ben letartóztatják, 1930 szeptemberében 2 évre ítélik, 1932 októberében Bécsen és Berlinen keresztül Moszkvába megy, ott tanul, hazatérte után újra lebukik, 1941 júniusában visszatér a SZU-ba. 1946 szeptemberétől dolgozik az ÁVH­nál, Péter Gábor egyik helyettese. 1950-ben letar­tóztatják és a vallatás során agyonverik. szűcs MIKLÓS (Győr 1910. júl. - Bp., 1950. nov. 21.) Szűcs Ernő öccse, elektromérnök, kom­munista. 1934-1938-ban Ausztriában, 1948­1949 között Angliában él. 1950-ben trockista­ként letartóztatják és a vallatás során bátyjával együtt agyonverik. TAKÁCS FERENC (Hódmezővásárhely, 1893. okt. 2. - Bp., 1963. júl. 25.) kőműves, szociáldemok­rata. 1910-ben belép a MÉMOSZ-ba és az MSZDP-be. 1921-1935: az országos vezető­ségtagja, 1935-1939: országgyűlési képviselő, 1944-1945: az Ideiglenes Nemzeti Kormány iparügyi minisztere, majd földművelésügyi ál­lamtitkár. TAMÁS ALADÁR (Halmi, 1899. márc. 10. - ?) író, kommunista, 1925-től az MSZDP kulturális és

Next

/
Thumbnails
Contents