Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

NAGY IMRE (Kaposvár, 1896. jún. 6. - 1958. jún.) agrárközgazdász. Az I. világháború alatt orosz hadifogságba kerül, 1918-ban részt vesz a pol­gárháborúban, 1921-ben hazatér. 1925-1927: az MSZMP tagja, 1928-ban Ausztriába, majd a SZU-ba emigrál, ahol az Agrártudományi Inté­zet, majd a moszkvai rádió magyar szerkesztő­ségének munkatársa. A II. világháború alatt a Kossuth rádió szerkesztője. 1944-ben hazatér, 1944- 1945: földművelésügyi, 1946-ban bel­ügyminiszter. 1945-től az MKP, majd az MDP KV és PB tagja. 1945-1948: a KV Agrárpoli­tikai Bizottságának vezetője. 1949-ben jobbol­dali nézetei miatt visszahívják a PB-ből, 1951­től ismét a PB tagja, élelmezési, majd be­gyűjtési miniszter, 1952-től miniszterelnök­helyettes, 1953. július 4-től miniszterelnök. 1955. április 18-án megfosztják párt- és állami tisztségeitől, majd kizárják a pártból. 1956-ban visszaveszik az MDP-be, október 24-től no­vember 4-ig miniszterelnök. A forradalom bu­kása után halálra ítélik és kivégzik. NÉMETH BÉLA (1915-1974) mázolósegéd, 1932­1943: az SZDP tagja. 1935-ben 2 év börtön­büntetésre ítélik. 1936-ban baloldali tevékeny­ségért másfél évre kizárják az SZDP-ből. 1936­ban letartóztatják. 1935-től tagja az MKP-nek, a XVIII. ker. PB tömegszervezeti felelőse, majd szervezeti titkár. NÉMETH DEZSŐ (Bethlen, 1913. jún. 3.- 1949. okt. 24.) hivatásos katona, vezérkari ezredes. Hadi Akadémián végez, kapcsolatba lép az ellenál­lási mozgalommal, többször letartóztatják. 1945- től a Honvédelmi Minisztériumban dol­gozik. 1949-ben elítélik és kivégzik. NÓGRÁDI SÁNDOR (Fülek, 1894. máj. 14.-1971. jan. 1.) vasmunkás, villanyszerelő, kommunis­ta. 1918-ban lép be a KMP-be. A Tanácsköztár­saság megdöntése után Szlovákiában dolgozik. 1923-1943 között Romániában, Csehszlováki­ában, a SZU-ban, Németországban, Svájcban és Franciaországban tevékenykedik a Kommu­nista Ifjúsági Internacionálé kötelékében. A Kossuth rádió munkatársa. 1944-ben a Nógrádi partizánegység parancsnoka. 1949-1956: a HM politikai főcsoportfőnöke. 1957-1960: pe­kingi és hanoi nagykövet. 1960-1966: az MSZMP KEB elnöke. OLT KÁROLY (Zágráb, 1904. máj. 14. - Bp., 1985. márc. 22.) magántisztviselő, kommunista. 1930-ban lép be a KMP-be, 1939-ben részt vesz a KMP újjászervezésében, később az el­lenállási mozgalom egyik vezetője. A háború után az MKP budapesti VI. kerületi titkára, 1946-1956: a KV tagja. 1947-1949 között népjóléti, 1950-től 1956. október 4-ig pénz­ügyminiszter. 1959-1961: az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. ORBÁN LÁSZLÓ (Nógrádverőce, 1912. aug. 2. ­Bp., 1978. nov. 18.) jogász, kommunista. Ang­liában végzi egyetemi tanulmányait, 1938-ban az Országos Ifjúsági Bizottság tagja, 1939— 1940: a Népsz.ava munkatársa, 1941-ben belép a KMP-be, a szociáldemokrata bizottság veze­tője. 1942-ben illegalitásba megy. 1943-tól a Békepárt Központi Bizottságának tagja. 1945-1951 : az MKP, il letve az MDP KV, 1957­től az MSZMP KB tagja. 1967-től művelődés­ügyi miniszterhelyettes 1974-1976: kulturális miniszter. ORTUTAYGYULA (Szabadka, 1910. márc. 24. -Bp., 1978. márc. 22) néprajztudós, kisgazda politi­kus, 1935-1944: a Magyar Rádiónál dolgozik. A Független Kisgazdapárt polgári tagozatának egyik vezető személyisége, a Magyar Történel­mi Emlékbizottság szervezője. 1945-től a kis­gazdapárt bal szárnyához tartozik. 1945-1953, majd 1958-1978 között képviselő. A Magyar Rádió elnöke, 1947-1950: vallás- és közokta­tásügyi miniszter, az ELTE rektora, 1957­1964: a Hazafias Népfront főtitkára, a TIT el­nöke. PAJOR RUDOLF (Bp., 1887. máj. 29. - Bp., 1945. okt. 26.) nyomdász, a nyomdászszakszervezet vezetőségi tagja. 1917-től az MSZDP gazdasá­gi titkára, 1918-tól politikai titkára. 1920-tól a Magyarországi Szállodai, Éttermi, Kávéházi Munkások és Szakácsok Szövetsége központi titkára. 1927-ben a párt ügyvezető titkára, a VII. kerületi szervezet elnöke. 1945-től ismét tagja a pártapparátusnak mint osztályvezető. PÁLFFY (OESTERREICHER) GYÖRGY (Temesvár 1909. szept. 16. - 1949. okt. 24.) hivatásos katonatiszt, kommunista. 1940-ben kilép a hadseregből, az Egyesült Izzóban tisztviselő. 1942-ben belép a KMP-be. 1943-ban a párt megbízásából az FKgP polgári tagozatánál végez antifasiszta te­vékenységet. 1944-ben a KMP Katonai Bi­zottságának, 1945-től a HM Katonapolitikai Osztályának vezetője. 1946-tól altábornagyi rangban honvédelmi miniszterhelyettes és a Magyar Néphadsereg főfelügyelője. 1949­ben halálra ítélik és kivégzik, majd rehabili­tálják. PAPP LAJOS (Tiszaroff, 1906. márc. 8. - Bp., 1973. márc. 30.) kőfaragó, kommunista. 1927-től a KMP és a MÉMOSZ tagja. 1935-ben az Egye­sült Szakszervezeti Ellenzék Tanácsának egyik

Next

/
Thumbnails
Contents