Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

vezetője. 1936-1945 között Prágában, majd Párizsban végez pártmunkát. 1945-1946: az MKP KV tagja, Veszprém megye párttitkára. 1957-től az MSZMP KEB tagja. PARRAGI GYÖRGY (Pécsbányatelep, 1902. ápr. 20. -Bp., 1963. márc. 19.) antifasiszta publicista. 1930-tól a Sopron Vármegye felelős szerkesztője. A II. világháború alatt a Mai Nap és a Magyar Nemzet főmunkatársa. A Történelmi Emlékbizottság szervezője. A németek deportálják, a koncentrációs táborból 1945-ben hazatér. AZ FKgP képviselője, később részt vesz a Magyar Függetlenségi Párt megszervezésében. Publikál a Magyar Nemzetben az Igazságban, a Magyar Vasárnapban és a Hétfői Hírekben, amelynek később főszerkesztője. PATAKI ERNŐNÉ, BIKÁCSI IRÉN (OSZKÓ GYULÁNÉ) ( 1912- ) tisztviselő, 1945-től a Nemzeti Segély, 1948- től az ÁVH, 1949-től a Népjóléti Minisztérium munkatársa. Férje letartóztatása után 1949- ben internálják. 1953-ban szabadul, a Takarékanyag Feldolgozó Ktsz.-ben dolgozik. PÉTER (PIKLER) GYÖRGY (1903-1969) közgazdász. 1945-1948: az OTI igazgatója, 1948-1968: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. 19501964: egyetemi tanár, tanszékvezető. PÉTER GÁBOR (Újfehértó, 1906. máj. 14. - Bp., 1993. jan. 23.) szabósegéd, rendőr altábornagy, kommunista politikus, 1931-ben lép be a KMPbe. 1940-ben a párt újjászervezésén dolgozik, 1943-tól a Békepárt vezetőségi tagja. 1945— 1953: az MKP, illetve az MDP KV tagja 1945től a Budapesti Rendőr-főkapitányság politikai rendészeti osztályának vezetője. 1949-1953: az ÁVH főnöke. 1953-ban letartóztatják és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, 1957ben az ítéletet 14 évre enyhítik. 1959-ben egyéni kegyelemmel szabadul. Könyvtároskent dolgozik. PETRÓCZI JÁNOS (Tarcal, 1903. - 1960. dec.) 1932-1933: kommunista sejttag, sajtóelosztó, a szakszervezeti ellenzék egyik vezetője. Az Építésügyi Minisztérium osztályvezetője. PEYER KÁROLY (Városlőd, 1881. máj. 9. - New York, 1956. okt. 25.) géplakatos, szociáldemokrata. 1908-ban a vasbotos tüntetés egyik szervezője. 1917-től az MSZDP vezetőségének tagja, 1919-től elnöke. 1921-ben megköti a Bethlen-Peyer paktumot. 1922-1944: országgyűlési képviselő. A II. világháború alatt a németek koncentrációs táborba hurcolják. 19451947: ismét képviselő, később ellentétei támadnak a párt vezetőivel, így 1947-ben ki is válik a pártból. Az USA-ba emigrál. Távollétében 8 év fegyházbüntetésre ítélik, 1989-ben felmentik a vádak alól. PIJADE, MOSA (1890. jan. 4. - 1957. márc. 15.) szerb festő, újságíró, kommunista politikus, 1920-tól a JKP tagja. A párt lapjait szerkeszti. 1925-1939 és 1940-1941 között bebörtönzik. 1943- ban megszervezi az Új Jugoszláv Hírügynökséget, a Tanjug-ot. 1945 után a parlament alelnöke és törvényhozó bizottságának elnöke. PIROS LÁSZLÓ (Újkigyós, 1917. máj. 10. - ) hentessegéd, kommunista politikus, 1945-1957: képviselő, 1948-1956: az MKP, illetve az MDP KV póttagja, később tagja. 1955-1956: az MDP PB póttagja. 1950-től az ÁVH határőrparancsnoka, 1953-tól az államvédelem vezetője, a belügyminiszter első helyettese. 1954-től 1956. október 24-ig belügyminiszter, 1953-től az ÁVH vezetője. Később a Szegedi Szalámigyár igazgatója. PIRY GÁBOR (Sopron, 1905 - ?) ügyvéd, hivatásos katonatiszt. 1933-1944: hadbíró századosi rangban. 1942-től a VKF különbíróságán, 1945— 1948: a népbíróságon, majd a budapesti büntető törvényszéken bíró. 1951. május 9-én a Kádár-ügy kapcsán letartóztatják, 1953-ban vádat emelnek ellene, de a Budapesti Megyei Bíróság 1954. január 13-án felmenti. POLLNER GYÖRGY (Bp., 1915. nov. 9. - 1992. márc.) orvos, az 1937-ben megalakult Márciusi Front egyik alapítója. 1945-től visszavonul a politikai életből, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben dolgozik. PRIESZOL JÓZSEF (Bp., 1906. szept. 13. - Bp., 1965. márc. 21.) kőműves, 1930-tól az MSZDP, 1941-től a KMP tagja, 1944-től pesterzsébeti titkára. 1946-1948: ózdi, majd Borsod megyei PB-titkár, 1949-től államtitkár, miniszterhelyettes. PRINCZ GYULA (Bp., 1905. júl. 29. - Bp., 1969. aug. 31.) ÁVH-ezredes, 1953. január 8-án letartóztatják, a Péter Gábor-perben 8 év börtönre ítélik. 1957 júniusában szabadul. RAJK LÁSZLÓ (Székelyudvarhely, 1909. márc. 8. Bp., 1949. okt. 15.) tanár, kommunista. 1931től tagja a KIMSZ-nek és a KMP-nek. 1932ben és 1933-ban bíróság elé állítják, 1933-tól építőmunkásként dolgozik. 1936-ban Csehszlovákiába, 1937-ben Spanyolországba utazik. A köztársaságiak veresége után Franciaországba internálják, 1941-ben németországi munkatárba hurcolják, de megszökik. Az illegális KP titkára, a Magyar Front egyik vezetője. 1944- ben letartóztatják, ismét Németországba hurcolják, 1945-ben hazatér. 1945-1949: az