Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

idején a Földművelésügyi Népbiztosság osztályvezetője, ezért később 2 évi börtönre ítélik. A Népszava és a Szocializmus szerkesztője. 1928-ban kizárják az MSZDP-ből. Centrista irányzatú szocialista pártot akar szervezni, mivel ez nem sikerül, a jobboldali pártok felé orientálódik. Utolsó éveiben a nyilas párttal tart kapcsolatot. MIHÁLYFI ERNŐ (Bér, 1898. szept. 3. - Bp., 1972. nov. 20.) újságíró, kisgazda politikus, a 20-as évek elején Amerikából tudósít, 1920-1939: az Est lapoknál dolgozik Bajcsy-Zsilinszky Endrével megindítja az ellenzéki Független Magyarországot. A Történelmi Emlékbizottság egyik alapítója, a 1942-ben a Petőfi-szobornál rendezett március 15-i tüntetés egyik szervezője. 1945 után tájékoztatásügyi miniszter, megbízott külügyminiszter, országgyűlési képviselő. 1957-1972: a Magyar Nemzet főszerkesztője. MIKOJAN, ANASZTÁZ IVANOVICS (1895. nov. 13. 1978.) örmény származású szovjet politikus, 1923-tól az SZKP KB, 1935-től a Politikai Iroda tagja. 1926-1955: népbiztos, 1955-től a Minisztertanács első elnökhelyettese, 1954. júliustól 1965. decemberig államfő. MILLOK SÁNDOR (Bp., 1887. jan. 26. - Sopron, 1959. jún. 18.) újságíró, szociáldemokrata politikus. 1914-től tagja az MSZDP-nek. A vasutasok szakszervezetének egyik központi titkára. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál, 1924-ben hazatér. 1941-től a Népszava felelős szerkesztője. 1944-ben a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolják, 1945ben hazatér. Miniszterelnökségi államtitkár, hazahozatali kormánybiztos, a BESZKART elnöke. 1948-ban kizárják az SZDP-bőI. MINDSZENTY JÓZSEF (Mindszent, 1892. márc. 4. Bécs, 1975. máj. 6.): katolikus főpap, 1944-től veszprémi püspök. A nyilasok letartóztatják és bebörtönzik. 1945-től esztergomi érsek, 1946tól bíboros, hercegprímás. 1948-ban letartóztatják, 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélik. 1956. október 31 -én kiszabadul, november 4-én a budapesti USA-követségre menekül, itt tartózkodik 1971-ig, majd Ausztriába emigrál. 1990-ben rehabilitálják. MÓD (OSZKÓ) ALADÁR (Karakó, 1908. aug. 20. Bp., 1973. nov. 21.) történész, író, tanár, kommunista. 1928-ban lép be a KMP-be. A Gondolat, majd a Sz.abad Szó és a Népszava munkatársa. 1942-ben letartóztatják. 1944 végén az újpesti partizáncsoport összekötője, 1945 után vezető pártmunkás. 1946-1953: a Társadalmi Sz.emle felelős szerkesztője, 1954-1964: a TIT főtitkára, 1954-től az ELTE tanszékvezető tanára. MOLNÁR ERIK (Újvidék, 1894. dec. 16. - Bp., 1966. aug. 8.) jogász, történész, filozófus, kommunista. 1928-ban lép be a KMP-be. Jeszenszky Erik és Szentmiklósy Lajos álnéven publikál a 700%-ban, a Korunkban, a Társadalmi Szemlében és a Gondolatban. 1944-ben Kecskemét polgármester-helyettese. 1944— 1947: tájékoztatási-, majd népjóléti, 1947-1948: külügyminiszter. 1948-1956: az MDP KV tagja, 1948-tól moszkvai nagykövet, igazságügyi-, külügyminiszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd 1966-ig az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója. MOLNÁR RENÉ (Újvidék, 1896. febr. 6. - SZU., 1942. nov. 5.) jogász, 1925-től az MSZMP, 1930-tól a KMP tagja. 1932 szeptemberében a SZU-ba emigrál, 1939-ben letartóztatják, fogságban hal meg. MÓRICZ ZSIGMOND (Tiszacsécse, 1879. jún. 30. Bp., 1942. szept. 4.) író. 1909-ben megjelenik első novelláskötete (Hét krajcár), majd 1911ben első nagyregénye (Sárarany). A Nyugat főmunkatársa, majd 1929-1933 között szerkesztője. 1939-től a Kelet Népe szerkesztője. MÜNNICH FERENC (Seregélyes, 1886. nov. 16. Bp., 1967. nov. 29.) jogász, kommunista politikus, 1915-ben orosz hadifogságba kerül. 1918-ban részt vesz a KMP megalakításában. A Tanácsköztársaság bukása után emigrál. 1920-ban az ukrajnai kommunista mozgalom egyik szervezője. 1921-ben Németországban fegyveres akciókban vesz részt. 1922-ben letartóztatják, majd kiutasítják az országból. A SZU-ban dolgozik, majd 1936-ban Spanyolországba megy, a köztársaság megdöntése után internálják. 1940-ben a SZU közbenjárására kiszabadul és visszatér Moszkvába. 19461949: budapesti rendőrfőkapitány, 1950-től követ különböző európai fővárosokban. 1956ban jelentős szerepet vállal a forradalom leverésében, részt vesz a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakításában, a fegyveres erők minisztere, a minisztertanács első elnökhelyettese, 1958-1961: a minisztertanács elnöke, 1961-1965: államminiszter, az MSZMP KB és PB tagja. NAGY FERENC (Bisse, 1903. okt. 8. - Herndon, USA, 1979. jún. 12.) 1930-tól az FKgP főtitkára, 1945-től országos elnöke. 1945-ben újjáépítési, 1946-ban honvédelmi miniszter. 19461947: kormányfő, később emigrál.