Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

a Jövendő munkatársa. 1917 előtt Olasz-, majd Németországban él. 1918-ban belép a KMP-be, 1919-től a KB tagja, közoktatásügyi népbiztos. 1919-1929: Bécsben él. 1931 -1933: Németországban dolgozik, majd a SZU-ba emigrál. 1938-tól újra részt vesz a magyar kommunista emigráció tevékenységében. 1949-1957 a Béke Világtanács tagja. 1956-ban Nagy Imre kormányában oktatásügyi miniszter. 1967-től ismét az MSZMP tagja. MADZSAR JÓZSEF (Bp., 1876. márc. 12. - Kotlasz, SZU, 1944. szept.) fogorvos, polgári radikális, szociáldemokrata, majd kommunista. 19061907: a Szabad Gondola! szerkesztője. 1912től főkönyvtáros a Fővárosi Könyvtárban, 1918 őszén a könyvtár igazgatója. Az 1914-ban alakult Polgári Radikális Párt alelnöke. 1919-ben közegészségügyi államtitkár, a Tanácsköztársaság alatt a Népjóléti Népbiztosság egészségügyi csoportvezetője. 1919-ben belép az MSZDP-be. 1921-től Bécsben a Bécsi Magyar Újság kiadóhivatalát irányítja. 1924-ben, hazatérése után, az MSZDP baloldali ellenzékének egyik vezetője. 193 l-ben kizárják az MSZDPből, többször letartóztatják és bebörtönzik. 1936-ban a SZU-ba emigrál, ahol elítélik, és a fogságban meghal. MAJERSZKY KLÁRA (1915- ) ideg- és elmeszakorvos. 1937-1938: a Márciusi Front szervezője. 1945-ben lép be az MKP-be. 19391951: a debreceni Elme- és Idegklinikán dolgozik. 1941-től Sántha Kálmán felesége. Férjét 1951 -ben politikai okokból megfosztják beosztásától, ő sem tud elhelyezkedni. 1953-tól Balassagyarmaton főorvos. MAJOR ÁKOS (Újpest, 1908. máj. 25. - Bp., 1987. máj. 29.) jogász, hadbíró. Major Tamás bátyja. A Budapesti Néptörvényszék első elnöke. 1946-1948: a NOT elnöke, majd 1953-ig a Legfelsőbb Bíróságon bíró. Később ügyvédként praktizál. MAJOR TAMÁS (Újpest, 1910. jan. 26. -Bp., 1986. ápr. 13.) színész, kommunista, 1943-tól a KMP tagja. A német megszállás után illegalitásba vonul. 1945-1961: a Nemzeti Színház igazgatója, 1959-1966: az MSZMP KB tagja. MARKOVIC, SVETOZAR SIMA (1846. szept. 9. 1875. febr. 26.) szerb publicista, a szocializmus úttörője. Oroszországban tanul, majd Svájcban él. Csatlakozik az I. Internacionálé orosz szekciójához. A szocializmust, amelynek csíráját a faluközösségben látta, a kapitalizmus elkerülésével vélte elérhetőnek. MAROSÁN GYÖRGY (Hosszúpályi, 1908. máj. 15. - Bp., 1992. dec. 20.) sütőmunkás, szociáldemokrata, majd kommunista politikus, 1927-től az MSZDP tagja, 1942-ben letartóztatják. A háború után az SZDP országos titkára, majd az egyesülésig főtitkárhelyettese. Az MDP KV és a PB tagja, főtitkárhelyettes. Elítélik, később rehabilitálják. Részt vesz az 1956-os forradalom leverésében. 1956-1962: az MSZMP KB és PB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. MÁTÉ GYÖRGY (Bp., 1913. január 2. - Bp., 1990. dec. 14.) író, újságíró. 1946-tól a Szabad Nép munkatársa, 1950-1953-ban és 1956-ban a Magyar írók Szövetségének párttitkára. 19531956: a Béke és Szabadság, 1957-1959: az Érdekes Újság szerkesztője. 1959-1973: a Népszabadságnál dolgozik. MÁTYÁS LÁSZLÓ (Esküllő, 1911. dec. 9. -?) gyémántcsiszoló, katona, a Vörös Hadsereg katonája, a szovjet csapatokkal érkezik Magyarországra. Az MKP szervezési osztályának munkatársa, később a BM nevelési alosztályának helyettes vezetője. 1949-ben a Marschall László és társai elleni eljárás keretében letartóztatják és 15 évi fegyházra, majd kényszermunkára ítélik. 1954-ben szabadul, 4 hónappal később rehabilitálják, 1956 után újra a BM-ben, majd diplomataként dolgozik. MEKIS JÓZSEF (Bp., 1910. márc. 10. - Bp., 1984. febr. 11. ) vasmunkás, kommunista politikus, 1946-1948: a Rimamurány-Salgótarjáni Rt. vezérigazgatója, 1950-1953: a Csepel Vas- és Fémmóvek igazgatója, 1954-1955: a SZOT elnöke. 1954-1956: az MDP KV tagja, 19551956-ban az MDP PB póttagja. 1955-től 1956. október 24-ig a minisztertanács elnökhelyettese, munkaügyi miniszter. MEZŐ IMRE (Ramocsaháza, 1905. dec. 13. - Bp., 1956. nov. 1.) szabó, 1929-ben lép be a belga kommunista pártba, 1936-1939: Spanyolországban harcol, 1939-ben internálják, 1941-től részt vesz a francia ellenállási mozgalomban, 1945-től az MKP budapesti bizottságának munkatársa, 1950-1953 között titkára, 19531954-ben a SZOT osztályvezetője, majd újra budapesti titkár. 1956. október 30-án a Köztársaság téri pártszékház ostroma során halálosan megsebesül. MIGRAY JÓZSEF (Nagykőrös, 1882. műre. 9. - Bp., 1938. dec. 12.) kőmóves, késó'bb tanító, újságíró. 1897-től vesz részt a munkásmozgalomban. A századforduló után anarchista és tolsztojánus nézeteket hirdet. A Tanácsköztársaság