Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

1948-ban kizárják a pártból. 1954-ben letartóz­tatják és életfogytig tartó börtönbüntetésre íté­lik, de még ez év végén szabadul. A Nagy Imre-kormány államminisztere, emigrál, távol­létében 1962-ben elítélik, a Magyar Forradalmi Tanács elnöke. KIS ZSIGMOND (Újpest, 1898. okt. 14. - Dachau, 1945. jan.) magántisztviselő, kommunista. 1918-tól tagja a kommunista pártnak. A Ta­nácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Nép­biztosságon dolgozik, annak bukása után emig­rál. 1921-1925 között Londonban él, 1925-ben kiutasítják Angliából, a SZU-ba megy. 1929­ben hazatér. Az illegális nyomdák egyik veze­tője. 1931 -ben letartóztatják és 9 havi fegyház­büntetésre ítélik. 1933-1935: külföldön él. 1936-ban letartóztatják és 15 évi börtönbünte­tésre ítélik. 1944-ben elhurcolják és a dachaui koncentrációs táborban meghal. Kiss JÓZSEF (Hajdúböszörmény, 1913 - Orom la Ville, Svájc, 1989. márc. 4.) tanár, a Márciusi Front keretein belül működő Debreceni Egye­temi Kör elnöke. A Tovább szerkesztője. Több­ször letartóztatják. Megszervezi a MADISZ-t, melynek kezdetektől az első titkára. Megalapít­ja a Magyar Ifjúság c. folyóiratot. B-listára kerül, rendőrségi megfigyelés alatt áll. 1948­ban emigrál. Kiss KÁROLY (Bicske, 1903. szept. 24.-Bp., 1983. dec. 5.) bőripari munkás, kommunista politi­kus. 1922-től a KMP, 1932-től a KB tagja. 1925-1943 között összesen 9 évet tölt börtön­ben. 1946-1956: a KEB elnöke, 1951-1952: külügyminiszter, 1952-1953: a miniszterta­nács elnökhelyettese. 1956. november 4-től 1962-ig az MSZMP KB titkára, a PB tagja, országgyűlési képviselő. 1961-1967: az Elnöki Tanács titkára. 1967-től a SZOT alelnöke. KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) zeneszerző, népze­nekutató, zenetudós. 1907-1942: a Zeneakadé­mia tanára, 1919-ben aligazgatója. A Tanács­köztársaság alatt a zenei direktórium tagja. Há­romszoros Kossuth-díjas. 1943-tól az MTA tagja, majd 1946-1949: elnöke. 1951-ben a Zenetudományi Bizottság elnöke. KOJSZA ILONA (Budapest, 1904. szept. 19. - ?) Előbb Franciaországban, majd 1945-től Buda­pesten az USC munkatársa. Két hónapig a HM Katonapolitikai Osztályánál, valamint a Nem­zeti Segélynél dolgozik. 1949-ben letartóztat­ják és 15 évi börtönbüntetésre ítélik, 1955-ben szabadul. 1963-ban rehabilitálják. KOLOZSVÁRI NAGY ISTVÁN (Kolozsvár 1904. febr. 22. - 1977. ápr. 24.) író, asztalossegéd, részt vesz az illegális kommunista mozgalomban. Tagja a romániai VS, majd a KP tartományi vezetőségének. Többször letartóztatják. A 30­as évek elején íróként a Korunk fedezi fel. Bekapcsolódik a népi írók mozgalmába. 1948­tól nemzetgyűlési képviselő, az írószövetség vezetőségi tagja. KOÓS BÉLA (1921—) 1945-től a M ADISZ, a MINSZ titkára, majd az AVH pártbizottságának titkára, 1955-től a DISZ Borsod megyei titkár, 1957-től KISZ KB-titkár, 1957-től az MTV főmunka­társa. KOPÁCSI SÁNDOR (Miskolc, 1922. márc. 5. - Ka­nada, 2001. márc. 2.) rendőrtábornok, 1944-től részt vesz az ellenállásban, 1945-től az MKP tagja, rendőrtiszt, 1952-1956: Budapest rend­őrfőkapitánya, 1956. november 1 —5-ig az MSZMP Intéző Bizottságának tagja. Letartóz­tatják, a Nagy Imre-perben életfogytiglani bör­tönbüntetésre ítélik, 1963-ban szabadul, 1975­ben emigrál, 1989-ben rehabilitálják, 1990-ben hazatér. KORONDY BÉLA (Erzsébetváros, 1914. aug. 16. ­Bp., 1949. okt. 24.) csendőrtiszt, ellenálló. 1942-1944: százados az ÁVK-ban. A Gestapo letartóztatja, egy hónap után megszökik. Buda­pesten bujkál, 1945-ben részt vesz Buda és a Dunántúl felszabadításában. 1945-1949 között fegyveres testületeknél szolgál, majd ezredes­ként a BM kiképzési osztályának vezetője. 1949-ben kötél általi halálra ítélik és kivégzik. 1955-ben rehabilitálják. KOSSÁ ISTVÁN (Balatonlelle, 1904. márc. 31. ­Bp., 1965. ápr. 8.) villamoskalauz, 1942-ben szovjet fogságba kerül, antifasiszta iskolát vé­gez, 1945-1948: a Szakszervezeti Tanács főtit­kára, 1945-től KV-, PB-tag, 1948-tól iparügyi miniszter, 1949-től pénzügyminiszter, 1950-től az Országos Munkabér Bizottság, 1951-től az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, később újra miniszter. KOVÁCS IMRE (Alcsút, 1913. márc. 10. - New York, 1980. okt. 29. ) író, politikus. 1937-ben a Márciusi Front alapító-szervezője, írásai mi­att többször letartóztatják. 1939-1946: a Nem­zeti Parasztpárt alapító tagja, főtitkára, majd alelnöke. 1947-ben a FMDP egyik vezetője, 1948-ban Svájcba, majd az USA-ba emigrál. KOVÁCS ISTVÁN (ROSNER JENŐ) (DitrÓ, 1911. okt. 24. - ) kárpitossegéd, kommunista. 1927-ben kapcsolódik be a kommunista ifjúsági mozga­lomba, ahol hamarosan vezető tisztségeket tölt be. 1930-1933: a SZU-ban tanul. 1934-1942: börtönbüntetését tölti. 1942-1943: a KMP bu-

Next

/
Thumbnails
Contents