Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

társa, a svájci Magyar Nemzeti Függetlenségi Front választmányi tagja. Később Magyaror­szág delegátusa az UNESCO-nál. FIELD, NOEL H. (London, 1904. jan. 23. -Bp., 1970. szept. 12.) amerikai kommunista. A State De­partment, majd a Népszövetség munkatársa, antifasiszta. Az amerikai unitárius segélyszer­vezet európai vezetője Svájcban. 1949-ben Bu­dapestre hurcolják, a Rajk-perben többször szerepel a neve, de nem helyezik vád alá. 1949­1954: börtönben tartják. 1955-től magyar ál­lampolgár. FODOR GYULA (Nagyvárad, 1901. szept. 10. - Bp., 1975. ápr. 3.) kőműves, szociáldemokrata, majd kommunista. 1918-1919: azIOSZ, 1925­től az MSZDP tagja 1931 -tői a MÉMOSZ alel­nöke, 1935-től a KMP tagja. 1946-tól Budapest alpolgármestere, 1948-1951 : építésügyi állam­titkár, illetve miniszterhelyettes. 1951-1970: az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet elnöke. 1962-1975: az MSZMP KB tagja. FÖLDES FERENC (Beszterce, 1910. márc. 16. - Uk­rajna, 1943. jan. 13.) filozófus, publicista, kom­munista. 1932-ben bekapcsolódik az MSZDP, majd a KIMSZ munkájába, később a KMP tagja. 1934-ben bebörtönzik. 1941-től a Nép­szava munkatársa, a Magyar Történelmi Em­lékbizottság egyik alapítója. 1942-ban büntető­századdal a frontra viszik, ahol életét veszti. FÖLDES LÁSZLÓ (Kiskunhalas, 1914. júl. 27­Bp., 2000. máj. 20.) asztalos, kommunista. 1937-tól tagja a KMP-nek. 1942-1944: bebörtönzik. 1945-től az MKP újpesti pártbizottságának tit­kára, 1946-tól a budapesti PB osztályvezetője, 1948-tól az MDP KV osztályvezető-helyettese, 1951-1955: párttitkár, majd külkereskedelmi miniszterhelyettes 1957-től az MSZMP KB osztályvezetője, 1958-tól belügyminiszter-he­lyettes, 1967-től mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes 1956-1970: az MSZMP KB tagja, országgyűlési képviselő. FÖLDI IVÁN (Bp., 1921. jún. 18. - ?) elektromér­nök. Svájcban él, a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front tagja. A háború után hazatér, előbb a Magyar-Szovjct Olajvállalatnál, majd az Iparügyi Minisztériumban dolgozik. 1949­ben letartóztatják és 13 évi börtönbüntetésre ítélik. 1955-ben szabadul, rehabilitálják. FRISS ISTVÁN (Nagyvárad, 1903. máj. 21. - Bp., 1978.) közgazdász, kommunista. 1922-től a KMP tagja, 1925-től 4 évet tölt börtönben. 1935-1936-ban a SZU-ban, 1936-1939-ben Prágában tartózkodik. A német megszállás után Lengyelországba, majd Svédországba utazik, ahol 1940-ben internálják. 1954-1974: az MTA Közgazdaságtudományi Intézet igazgató­ja. 1954-1967: országgyűlési képviselő, 1948­1956 között az MDP KV, 1956-1978 között az MSZMP KB tagja. FÜRST SÁNDOR (Rum, 1903. nov. 27. - Bp., 1932. júl. 29.) tisztviselő, 1926-tól a KMP, 1929-től a titkárság tagja, 1929 júliusában letartóztatják, 1931-ben szabadul. 1932. július 15-én újra le­tartóztatják, statáriális eljárásban halálra ítélik és kivégzik. GÁBOR ANDOR (Újnéppuszta, 1884. jan. 24. - Bp., 1953. jan. 21.) író, újságíró, költő, kommunista, a Tanácsköztársaság leverése után bebörtönzik, kiszabadulása után emigrál, előbb Bécsben él, 1925-ben Berlinbe költözik, a Nemzetközi Vö­rös Segély közép-európai központja sajtóosztá­lyának vezetője. 1927-től az Ogonyok és a Pravda tudósítója. 1933-tól a SZU-ban él. 1942-1944-ben a Kossuth rádió munkatársa, a háború után hazatér. A Ludas Matyi c. szatiri­kus hetilap alapítója és haláláig főszerkesztője. GÁCS (GRÜNWALD) LÁSZLÓ (Bp., 1903. okt. 15. ­Bp., 1968. júl. 10.) szövőmunkás, újságíró, kommunista. 1928-ban belép a KMP-be, 1931­tó'l a titkárság, 1941-1943 között a KB tagja. 1944-ben 10 évi fegyházra ítélik. 1945-1948: a S7.abad Nép, a Friss Újság és a Népszava munkatársa. 1948-1949: a SZOT főtitkárhe­lyelyettese, 1951-ben elítélik, 1954-ben sza­badlábra helyezik, 1956-ban rehabilitálják. A Magyar Rádió elnöke, majd az OTP vezérigaz­gatója. GÁL GYÖRGY (Bp., 1912. jún. 14. - Bp., 1963. jan. 6.): újságíró, 1932-1939 között az Est-lapok, majd a Független Magyarország, 1943-tól a Népszava munkatársa. Részt vesz az ellenállási mozgalomban. A háború után a Szabadság, a Friss Újság, majd a Világosság munkatársa. 1957-1958: a Tájékoztatási Hivatalban tölt bc vezető állást. GÁRDOS PINTÉR MARIANNA (Nagyberény, 1885. máj. 1. - Bp., 1973. jan. 23.) író, újságíró, szociáldemokrata, majd kommunista. 1900­ban lép be a MSZDP-be. A Nők Asztaltársasá­ga, majd a Magyar Munkásnő Egyesület egyik alapítója, a Námunkás első szerkesztője. A Ta­nácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál, majd 1932-ben hazatér. Többször bebörtönzik, internálják. A háború után belép az MKP-be. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének el­ső alelnöke. GÁT ZOLTÁN (Kisszeben, 1900-Bp., ?) hivatásos katona, a VKF2, majd 1945-től ezredesként a

Next

/
Thumbnails
Contents